Amennyiben górcső alá vesszük az elmúlt év internetes trendjeit, minden tekintetben a jeges vizes kihívás aratta le a babérokat. A tavaly nyáron kirobbant mémnek köszönhetően az egész világ megismerhette az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó, végzetes kimenetelű amiotrófiás laterálszklerózis rövidítve ALS nevű betegséget, s amíg az átlagember jókat kuncogott a magukat világszerte leöntő közismert személyiségeken, addig a betegségben szenvedőket támogató alapítvány is több milliónyi dollár adományra tett szert. A világháló ezúttal is kiválóan teljesítette a feladatát, s egy jó ügy érdekében összekötötte a hasonló gondolkodású embereket. És pont az információnak és az eszméknek szinte korlátlan terjedési lehetősége az, ami miatt mind több, nem túlzottan demokratikus kormány emelte fel a fejét, s vonta össze gondterhelten a szemöldökét, s igyekezett minden létező követ megmozgatni, hogy leblokkolja a szerinte renitenskedő honlapokat, s, hogy ellenőrzése alá vonja a szólás- és sajtószabadság utolsó mentsvárát is. A Freedom House internetes szólásszabadságról készült éves felmérése szerint 2010 óta csak rosszabbodik a helyzet, s az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) által elkövetett megfigyelésekre hivatkozva mind több ország cenzúrázni igyekszik az internetet is. A felmérés szerint 2013 és 2014 májusa között 41 országban helyeztek kilátásba, vagy pedig fogadtak el olyan törvényt, amelynek értelmében bűnvádi eljárás indítható internetes tartalmak közzétételéért, vagy pedig megosztásáért. Az elmúlt évben mind nagyobb nyomást gyakoroltak azon független internetes portálok tulajdonosaira, illetve munkatársaira is, akik cenzúrázatlanul jelentették meg információikat. 38, többnyire közel-keleti és észak-afrikai országban pedig több személyt is őrizetbe vettek csupán azért, mert az online felületen bírálni merészelték az aktuális hatalmat. Ugyanakkor mind több országban iktatták törvénybe, hogy az internetszolgáltatók archiválják, s egy bizonyos ideig tárolják, a rendőrség, titkosszolgálatok számára pedig hozzáférhetővé tegyék a rajtuk keresztüláramló internetes kommunikációt – áll a jelentésben. Az FH felmérése szerint a nagyvilágban Iránban a legrosszabb a helyzet, a legnagyobb internetes szabadságot pedig az izlandiak élvezhetik. A felmérés alapján Magyarország is a „szabad országok” közé tartozik. Szerbiára sajnos nem tért ki a szervezet jelentése, de félő, hogy legalábbis az előző évekhez képest cseppet sem tekinthető oly rózsásnak az internet helyzete. Ennek legékesebb példája a múlt év júniusában, a Peščanik portálja ellen elkövetett hackertámadások, aminek következtében huzamosabb időre elérhetetlenné vált a társadalombíráló és tényfeltáró írásokat megjelentető online újság. Az internetes oldal virtuális bombázása furcsamód a szerb belügyminiszter doktori disszertációját elemző publikációnak ezen az oldalon történt megjelenése után kezdődött, s a Pešćanik szerkesztősége szerint az első túlterheléses támadások éppen a kérdéses és kétes felsőoktatási intézmény szerveréről érkeztek. Gondolom, mondani sem kell, hogy hivatalos megfogalmazással élve: „a rendőrség továbbra is komoly erőfeszítéseket kifejtve nyomoz az ismeretlen elkövetők után”, vagyis minden bizonnyal egy helyben topog. A netszabadság helyzetét országunkban tovább rontják a politikai szervezetek által toborzott, irányított és természetesen megfizetett „lájkolgatók” és internetes „megmondó emberek”, akik az adott pártot és pártvezéreket istenítő hozzászólásaikkal igyekeznek befolyásolni az online médiumok olvasótáborát. Egyes becslések szerint csak a Szerb Haladó Pártnak több mint 500 ilyen aktivistája tevékenykedett a tavalyi év folyamán, akiknek a feladatuk az volt, hogy a választások előtt hozzászólásaikkal befolyásolják a bizonytalan szavazókat, illetve hogy lejárassák az ellenzék vezetőit. Szó, ami szó, félő, hogy az előttünk álló évben sem lesz sokkal jobb a helyzet. A Nagy Testvér mind inkább odafigyel majd, hogy mit írnak róla az interneten (is), s igyekszik majd mind több jeges vizet zúdítani a renitens híroldalak szerkesztőségeire. Egy kis öröm az ürömben, hogy a Freedom House jelentésére visszatérve, a civil társadalom is felvette a kesztyűt és fokozta tevékenységét a korlátozásokkal szemben, ugyanakkor a civilek mellett mind többen felemelik hangjukat az alapvető jogaik megsértése ellen, s odafigyelnek arra, hogy különböző, ingyenesen is letölthető szoftverek segítségével elbújjanak a fürkésző szemek elől, s hogy elérjék a hatalom által letiltott tartalmakat.
