2024. április 25., csütörtök
VAJDASÁGI MAGYAR KULTÚRA 2014 - FILM

Kijárat az erdőből

A vajdasági magyar filmgyártás viszonylag termékeny évet tudhat maga mögött, ugyanis 2014-ben térségünkben több figyelemre méltó filmes alkotás született. Műfaji és tematikai sokféleség jellemzi a produkciókat: dokumentumfilmek, kisjátékfilm és nagyjátékfilm is debütált, tematikailag pedig a vajdasági mindennapok lényeges jelenségei, mozzanatai szolgáltak alapként a produkciókhoz. Az alkotásokban kibontott mondanivaló alapján megállapítható, filmeseinket seregnyi izgalmas, feltáratlan téma inspirálja, amelyek meghatározták az elmúlt évtizedek közhangulatát, befolyásolják a vajdasági családok életét, foglalkoztatják a környezetünkben élőket. Ezen témák sorába tartozik többek között a tér- és országidegenség, a talajvesztés, a kiábrándultság, a szellemi és lelki csömör, a droggal kapcsolatos egyéni és családi problémák, az átverős promóciós vacsorák, az elvágyódás és elvándorlás, valamint a kilencvenes évek háborús következményei, a jelenünk politikai és gazdasági szempontból való elemzése.

Az általam megtekintett alkotások közül kiemelném Tolnai Szabolcs Az erdő című nagyjátékfilmjét, amely Judita Šalgo újvidéki írónő Minotaur című novellája alapján készült. Az „enigmatikus, helyenként álomszerű hangulatú alkotás” egy kifosztott, kifakult, kilátástalan közegbe helyezett házaspár golgotáját jeleníti meg, melynek során drogfüggő, eltűnt fiuk után nyomoznak, ki-ki a maga habitusa szerint. Az édesapa a valós, drogbárók uralta urbánus közegben, az édesanya az emlékek és a lélek terepén, a „tudat kiismerhetetlen erdejében” tévelyegve. A lebilincselő, gyönyörűen fényképezett alkotás ötvözi a „vajdmagy” kisvalóságot a mágikus realizmussal, szűkszavúan, ám találó alapossággal rajzolva meg a huszonegyedik századi szerbiai kisember nyűgeit, kiútkeresését, távlatok nélküli mindennapjait.

Siflis Zoltán Örvényben című dokumentumfilmje a vajdasági magyarság létkérdéseivel, a ’90-es évek háborús hangulatával, a mozgósításokkal és az elvándorlással foglalkozik. A rendező és stábja az 1990-es évek elejétől rendszeresen tudósította a kényszermozgósításokról és a háborús hétköznapokról a Duna Televíziót és a Magyar Televíziót. Ezeknek a korabeli anyagoknak a felhasználásával készült a mű, amelyben az archív felvételek mellett számos közéleti személyiség és civil polgár szólal meg, személyes élettörténetével, véleményével járulva hozzá a vizsgált időszak történéseinek átláthatóbbá tételéhez, értelmezéséhez.

Goretić Péter Menni, vagy nem lenni című kisjátékfilmje a szülőföldön maradás, illetve az elvándorlás dilemmáját veti fel, s amellett, hogy közösségünket fokozottan érintő kérdéseket taglal, a közösség összetartó erejének szimbóluma is egyben, hiszen a kisfilm gyakorlatilag nulla költségvetésből, baráti, ismerősi, jószomszédi összefogásnak köszönhetően jöhetett létre.

Hasonlóképp az elvándorlást tematizálta a 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elismerő oklevelet kapott El című rövidfilm is, Ferge Roland alkotása, amely részben vajdasági siker, hiszen a film operatőre a szabadkai K. Kovács Ákos.