2024. április 20., szombat

Apró lépések éve

Költségcsökkentő befektetések, adósságtörlesztés, kockázatelhárító beruházások és foglalkoztatás – Ceglédi Rudolf zentai polgármester évértékelője

Látványosan nagy beruházások nem jellemezték az idén a zentai önkormányzat munkáját, de csodákra nem számítottak már a költségvetés elkészítésekor sem. Ennek részben az az oka, hogy még mindig törlesztik az előző önkormányzat adósságait, ami 120–130 millió dinárt tett ki összesen, s persze a szegényes gazdasági körülmények miatt a jövedelem sem ömlött az önkormányzat kasszájába. Ennek ellenére tucatszámra valósultak meg kisebb-nagyobb beruházások, néhány millióstól több tízmilliós értékben. Rendszerint községi forrásból és pályázatokon nyert tartományi támogatásokból.

Amikor az évi értékelés alkalmával a közművesítésről kérdeztem Ceglédi Rudolf polgármestert, összefoglalóját azzal kezdte, hogy valóban nem látványos, mégis rendkívül sok munkával járt a távhőszolgáltatás átvételének előkészítése a cukorgyártól, s ez előreláthatólag a fűtési idény befejeztével meg is történik, aminek eredményeként a jövőben pályázni lehet a távfűtőrendszer korszerűsítésére.

A másik fontos beruházást az ivóvízellátás biztonsága igényli: mintegy 7 millió dinárba kerül egy új kút fúrása, illetve üzembe helyezése, s mivel tizenöt–húsz éve nem fúrtak új kutat, szeretnék elkerülni, hogy ivóvízhiány lépjen föl. Emellett vízvezetéket cserélnek, a falvak közül pedig Kevi–Buránysorra elkészítették a vízellátás tervét. Mivel a helyi közösségek a törvény szerint már hat éve nem foglalkozhatnak ivóvíz-szolgáltatással, és az idén is érkezett minisztériumi figyelmeztetés, rövidesen megoldják ezt a gondot. Egyedül Felsőhegy kérdése megoldatlan, mert ott vízcsoportok kezében vannak a kutak.

– Régi problémát jelentett a szennyvíztisztítónál levő szivattyúállomás, ide egy új pumpa került, mert magas tiszai vízállás melletti nagy esőzés alkalmával bármikor megtörténhetett volna, hogy a város alacsonyabb részeit elárasztja a víz. Ehhez a beruházáshoz kétmillió dinárral járultunk hozzá, míg a tartomány ötmillióval – magyarázta a polgármester. – Folytatódott a csatornaépítés is ott, ahol legnagyobb a lemaradás, a Kertekben: két utcaszakaszon épült csatorna, szintén községi és tartományi eszközből. Persze sorolhatnám a kisebb-nagyobb járdaépítéseket – sajnos a Posta utca nagyon rossz szakasza pénzhiány miatt jövőre maradt –, vagy a kerékpárút építését szintén a Kertekben, ami majdnem négymillió dinárba került, s a kisebb részét fedezte a tartomány. Közlekedésbiztonsági szempontból fontos, hogy 2015-ben ezt folytassuk, és a másik oldalon is kiépüljön a város széléig.

Mire jutott pénz a községi alapítású intézményekben?

– Az Emlékiskolában, a gimnáziumban, vagyis a középiskolákban és a Thurzóban kiépült a videokamera-rendszer, s itt jegyzem meg, hogy pályázaton nyert pénzből öt közterületre is kerülnek kamerák a jövő év elején. Nagy figyelmet fordítottunk az energiatakarékosságra az oktatási intézményekben, ezért óvodákban és iskolákban, valamint a könyvtárban nyílászárókat cseréltünk, rövidesen pedig a gimnázium következik. A tornyosi iskolában és óvodában például az új kazánnal egyharmadára csökken a fűtési költség, de mindenütt, ahol befektettünk, kevesebbe kerül a fűtés, és ezt a pénzt a jövőben más célokra tudjuk fölhasználni. Hozzáteszem: ezen az őszön történt meg először, hogy a szolgáltatónak nem tartoztunk a korábbi fűtési díj legalább egy részével. A községi és a tartományi források mellett a cukorgyár is hozzájárult a felsőhegyi iskolában a kazánvásárláshoz, a gimnáziumban pedig fölújította a tornatermet.

Úgy tűnik, szokatlanul sok pénz jutott a mezőgazdaság számára.

– A dűlőutak rendezésére 24-25 millió dinárt költöttünk, legjelentősebb Adahatár környékén a kövezés, ami, úgy tűnik, tartósra sikerült. A termelők támogatására szolgáló mezőgazdasági alapot a tavalyi 6 millióról 9 millióra, majd a nagy érdeklődés miatt 11 millióra növeltük, s így 650 kérelmet tudtunk kielégíteni, továbbá 2,5–3 milliót fordítottunk az ingyenes földmintaelemzésekre. Szándékunk szerint jövőre tovább növeljük a kistermelők segítését szolgáló alapot. Reméljük, hogy az év elején sor kerül a kombinát újbóli privatizálására is, ami komoly előrelépést jelentene a község számára például a foglalkoztatásban is.

A gazdasági beruházások szervezésében és ezáltal a munkahelyteremtésben is jut szerep az önkormányzatnak?

– A volt Tampban valóban megtörtént, hogy a rengeteg akadály miatt a horvát tulajdonos már majdnem föladta a gyárat, de segítségünkkel sikerült megoldani a gondokat, és jelenleg legalább ötven ember dolgozik a cégben, s új program is indult. Most már a szakemberhiány okoz mind nagyobb gondot, ebben kell segítenünk. Szeptember végén kezdte meg a próbaüzemet a gépkocsikhoz szükséges kábelek összeszerelését végző üzem, már több mint 150 dolgozója van, és a jelek szerint ennél jóval nagyobbra tudja növelni a foglalkoztatottak számát. A biomassza-erőmű remélhetőleg jövőre megkezdheti a termelést, folyamatban van a felszerelés gyártása, tavaszra esedékes a szerződéskötés a termelőkkel a nyersanyagellátásra.

A sportcsarnokra csak azt mondhatjuk, hogy készül, mint a Luca széke.

– A parkolók körül van még némi munka, egy újvidéki cég pedig a műszaki átvételen dolgozik, végzi az ellenőrzéseket, méréseket. Talán január közepére befejezi, és akkor megnyílhat a sportcsarnok. A költségvetési javaslat szerint 15 millió dinárt fordítunk jövőre az üzemeltetésére.

Ha néhány mondatban kellene összegezni…

– Látható, hogy apró lépésekkel igyekszünk előrehaladni, de ezek nem mondhatóak sikertelennek. Nagyobb terveink közül talán csak a város jelképének, a százéves városházának a tatarozása és a kupola fölújítása nem valósult meg, de amiatt, mert csak a harmadik pályázatra jelentkezett kivitelező. Tavaszra ez a munka is megkezdődik.