Cervus (Szarvas) Ádám János jezsuita, majd bencés szerzetes, világi pap, egyházszervező, a teológia, a filozófia és a szépművészet doktora tizenkét évig, 1790-től 1802-ig látott el plébánosi feladatokat Topolyán. Ő álmodott meg, majd telepített az akkori kamarai faluba, a Krivaja jobb partjára egy szakrális helyet. Az általa kiviteleztetett kálvária Topolya község legrégebbi műemléke. 1797-ben létesült a kalocsai érsekség hatáskörébe tartozó településen.
Katolikus egyházközségünk életében jelentős fordulópontot eredményezett a 2014-es esztendő is, amikor is a ft. Fazekas Ferenc Tisza menti főesperes atya által vezetett Topolyai Római Katolikus Plébánia szervezésében, a hívők adományának köszönhetően, fennállása óta a legkomplexebb felújítási folyamaton esett Topolya legrégebbi műemléke.
A Múzeumi esték rendezvénysorozat egyik előadása keretében mgr. Pastyik László irodalomtörténész, bibliográfus kifejtette: „A kálváriák jellegzetessége, hogy három pólusból állnak, egyik maga a Golgota, a kápolnával. Rajta kívül vannak a stációk, mellettük pedig a remeteház áll. A mi kálváriánk érdekes fejlődésen ment keresztül, nem egy időben született meg minden mozzanat. Először a Golgota képe jelentkezett.” Mint azt a kutatótól megtudtuk, a topolyai kálvária a barokk kálváriák legkésőbbi változata, szinte paraszti ízeket felmutató. Homokkőből épült egy kőben szegény vidéken. Építőanyagának milyensége is adta omlékonyságát, könnyen pusztíthatóságát. Pastyik hangsúlyozta: az épületegyüttes nemcsak szakrális szempontból jelentős, kulturális örökségünk részeként is kellene tekintenünk rá, aszerint viszonyulnunk hozzá. A széleskörű felújítására 2014-ben sor is került. A tizenhat éve Topolyán szolgálatot teljesítő ft. Fazekas Ferenc Tisza menti főesperes atya november 1-jén már a felújított kálvárián szolgáltatta a Mindenszentek napján celebrált ünnepi szentmisét. Várhatóan még emelkedettebb lesz a jövő évi nagypénteken zajló kálváriajárás is, ugyanis – több évtizedes kihagyás után – az 1990-es évektől ismételten gyakorlat, hogy a topolyai hívek a helyi kálvárián végzik a keresztúti ájtatosságot.
– A kálvárián álló kápolna neogótikus stílusban készült, Raichl J. Ferenc műépítész terve alapján.1872-ben, az 1869 és 1878 között Topolyán plébánosként szolgáló Mészáros Ignác idejében készült el a tizennégy stáció. Minden stációban szereplő képnek az idők múltával nyoma veszett. Helyükre a kilencvenes években Prokop Péter egyházi festőművész által készített képek kerültek. Ezeket a műalkotásokat ma is őrizzük, bár csak időszakos jelleggel, kálváriajáráskor kerülnek elő. Tudomásom szerint 1998-ban merült fel a kálvárián álló szoboregyüttesek renoválási gondolata. Hét szobor, valamint a korpusz, a megfeszített Jézus és a két lator szobra található a helyszínen. Közülük a minden bizonnyal Mária Magdolnát ábrázoló szobor ma is a helyén áll, az idén, a korábbi pontos mintájára teljesen új Jézus-szobor készült, a kereszt is megújult, csakúgy, mint a két lator szobra. A többi szobor tudomásom szerint Kishegyesre került, az ottani Latyák-műhelybe. Következő célkitűzéseink között szerepel, hogy renoválásukat követően azok a szobrok is visszakerüljenek eredeti helyükre. Három évvel ezelőtt a kálvária kápolnájának tornya új lemezborítást kapott. Az idén a tetőszerkezet esett át felújításon a vízelvezető-rendszerrel egyetemben. Maga az építmény, amelyen áll a kálvária, annak fala és lépcsőzete is átépült. A felújítási munkálatok érintették a kápolna külső burkolatát, a jövőben annak belsejét is szeretnénk rendezni, valamint a korábban is jelen lévő emléktáblát visszahelyezni, újabb, kálváriánkra vonatkozó információkkal kiegészíteni – informálta lapunkat ft. Fazekas Ferenc főesperes atya.
