Határozatlan idejű tűzszünetet léptetett életbe egyoldalúan a legnagyobb szélsőbaloldali gerillaszervezet Kolumbiában. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) a december 20-ától kezdve érvényes döntésétől azt reméli, hogy hozzájárul a békéhez az országban.
Bár a mozgalom egy-egy ünnep vagy választás előtt már korábban is javasolta a fegyverek ideiglenes szögre akasztását, az 1980-as évek óta ez az első alkalom, hogy tartós tűzszünetet jelentett be. A marxista gerillák azt üzenték, hogy ajánlatuk addig érvényes, amíg a hadsereg meg nem támadja őket.
A kormány nem fogadta el a javaslatot. Korábban szintén elutasította a gerillák hasonló gesztusát. A döntést mindig azzal indokolta, hogy a lázadók a tűzszünetet saját soraik újrarendezésére és új fegyverek beszerzésére használnák ki.
A gerillacsoport már csaknem fél évszázada harcol a kormány ellen, több jogot és megélhetést biztosító mezőgazdasági földterületeket követelve a nagybirtokosok által kisemmizett vidéki szegényeknek. Latin-Amerika történelmének ez a leghosszabb ideje tartó fegyveres felkelése, amely alighanem a vége felé közeledik.
A FARC és a kormány képviselői ugyanis 2012 novemberében Havannában tárgyalást kezdtek a belháború befejezéséről. Az egyezkedés azóta néhányszor megszakadt, de mindig újrakezdték, s eddig már biztató eredményeket értek el.
A tárgyalások napirendjén öt fontos kérdés szerepel, melyek közül háromban már sikerült részlegesen megállapodni. Ezek: 1. a földreform (illetve a szegények földhöz juttatása a békekötés után); 2. a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása; 3. a gerillák leszerelése, társadalmi visszailleszkedése és bekapcsolása a politikai életbe. Tervek szerint a baloldali gerillaszervezetek képviselői – a háború befejezését és fegyvereik átadását követően – csatlakozhatnak a kormány politikai ellenzékéhez.
A maradék két fő (vita)pont közé tartozik a békefolyamatból születő új politikai mozgalmak demokratikus részvételének garanciája, valamint az igazságtétel és kárpótlás a konfliktus áldozatainak.
Novemberben azonban ismét kényszerszünetet kellett tartani, mivel a lázadók elrabolták Rubén Darío Alzatét, a kormányhadsereg egyik tábornokát és kíséretének több tagját. Ez volt az első eset, hogy a FARC 1964-ben kezdett küzdelme óta a gerillák markába került egy ilyen magas rangú katonatiszt. Időközben azonban mindegyik foglyot elengedték, és december elején a szembenállók felújították a havannai megbeszéléseket.
A kormányhadsereggel folytatott eddigi összecsapásokban sok gerilla, katona és civil halt meg, hárommillióan pedig kénytelenek voltak elmenekülni szülőföldjükről. Hivatalos adatok szerint a véres konfliktusban 220 ezren vesztették életüket; más források ennek csaknem a háromszorosára becsülik a halálos áldozatok számát.
