(Fotó: Beta)
Az idei évi költségvetés második módosítási javaslatáról, a következő évi állami büdzsé javaslatáról, valamint az azt kiegészítő törvényjavaslatokról kezdett el vitázni hétfőn a Szerbiai Képviselőház. Az idei évi költségvetés második módosításában nem az összegek változnak, csupán azok elosztása. Ami a következő évi büdzsét illeti, a bevételeket 924,4 milliárd dinárban (27 milliárddal több, mint idén), a kiadásokat 1 115,7 milliárd dinárban (27 milliárddal kevesebb, mint idén), a hiányt pedig 191,3 milliárd dinárban határozza meg. A kiadásokba, illetve az államháztartási hiányba ezúttal beleszámították a korábbi hitelek alaptőkéjének visszafizetésére előirányzott összeget (30,7 milliárd dinár). E nélkül a tétel nélkül a hiány 160,6 milliárd dinárt tett volna ki.
Adóbevétel címén 764,2 milliárd dinárra számítanak a költségvetésben, ebből az áfa-bevétel 399,4 milliárd dinárt tesz ki, a jövedéki adó címén befolyó összeg pedig 215,7 milliárd dinárt.
Szociális védelemre jövőre 126,2 milliárd dinárt költene az állam, különböző állami támogatásokra 80,6 milliárd dinárt, a közbérekre 241,2 milliárd dinárt, a nagyberuházásokra pedig 49,2 milliárd dinárt. Az ideihez képest a következő évi büdzsé javaslatában 20 milliárd dinárral többet irányoznak elő a közalkalmazottak végkielégítésére.
JOBB ADÓMORÁLT REMÉLNEK
Dušan Vujović pénzügyminiszter szerint a következő évi büdzsé mentén új irányvonal veszi kezdetét, amelynek köszönhetően az ország nagyobb eséllyel lábalhat ki a válságból. A pénzügyi tárca vezetője elsősorban amiatt elégedett, hogy az ideihez képest sikerült csökkenteni a betervezett kiadásokat és növelni a bevételeket, valamint azzal is, hogy a költségvetés sokkal átláthatóbb, mint eddig bármikor. Az államháztartási hiány továbbra is magas, ugyanakkor a következő évi büdzsében a hiányba beleszámították a hitelek törlesztőrészleteit is, magyarázta Vujović, aki úgy értékelte, hogy a költségvetési bevételek 2015 augusztusától kezdenek el érezhetően növekedni.
– A kulcsfontosságú adóbevételek pozitívak és jóval nagyobbak, mint az idei költségvetésben. A jobb adófizetést elsősorban az adóhivatal energikusabb munkájával kívánjuk biztosítani. Az adókulcsukat nem emeljük. A polgárok remélhetőleg megértik, hogy a jövőben fizetniük kell az adót, hiszen ha ezt nem teszik meg, azzal mindenkinek ártanak. Számításaink szerint a GDP jövőre 3970 milliárdot tesz majd ki, vagyis az infláció valamelyest növekedik, a GDP pedig picit csökken – taglalta Vujović.
ELBOCSÁJTÁSOK ESEDÉKESEK?
Ha figyelembe vesszük a 2015-ös évi költségvetés kiadási oldalát, akkor abból az adódik, hogy jövőre 27 ezerrel kellene csökkennie a közalkalmazottak számának, értékelte Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke. Petrović a parlament Pénzügyi Bizottságának ülésén aggodalmának adott hangot, mert mint mondta, úgy tűnik, hogy az állam nem dolgozott ki tervet a közalkalmazottak számának csökkentésére.
– A büdzsében a közalkalmazottak számának csökkenését elsősorban a nyugdíjaztatásra alapozták, pedig tudvalevő, hogy évente átlagban 15 ezer és 20 ezer között alakul azoknak a száma, akik nyugdíjba vonulnak. Ezért elbocsájtásokra lesz szükség. A bevételi oldal tekintetében kockázatosnak tartom, hogy az állami vállalatokban előirányzott megtakarítások a valóságban is megvalósulnak-e majd. Hiányosságként éljük meg, hogy a költségvetés javaslatának kidolgozása előtt nem készült költségvetési stratégia, amely a költségvetési politika és a rendszerbeli reformok középtávú tervét jelképezi. Ez a mulasztás a költségvetési procedúra súlyos megsértése – érvelt Petrović.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint az is megtörténhet, hogy bizonyos kiadások nagyobbak lesznek, mint azt betervezték a költségvetés javaslatában, hiszen nem irányoztak elő pénzt a banki szektorban történő állami beavatkozásra, vagy a közvállalatok hiányának fedezésére. Amiről Petrović elismeréssel szólt, az a költségvetés átláthatósága, hiszen az állami vállalatoknak szánt biztosítékokat ezúttal nem támogatásként, hanem kiadásként tüntették fel.
A VMSZ TÁMOGATJA
A Vajdasági Magyar Szövetség meglátása szerint a következő évi költségvetés javaslatát reális alapokra tervezték, fejtette ki lapunknak nyilatkozva Pék Zoltán. A korábbi években a költségvetésekben az állami vállalatok veszteségét lefedő biztosítékokat nem tervezték be, ezúttal viszont változtattak ezen a gyakorlaton, magyarázta Pék, hozzátéve, hogy az államháztartási hiány még ezzel a tétellel is kisebb, mint mondjuk idén.
– Pozitív, hogy a bevételi oldalon növekedtek az adóbevételek. A korábban elfogadott, a közbéreket és nyugdíjakat csökkentő törvények hatása is majd a következő évben mutatkozik meg igazán. Bár egyelőre nem tervezték be, elképzelhetőnek tartom, hogy a szürkegazdaság megfékezésére megteendő intézkedések is pozitívan befolyásolják majd a költségvetés bevételi oldalát. Hiszem, hogy ha a szürkegazdaság elleni küzdelem ugyanolyan tendenciát mutat majd, mint mondjuk az adófizetés növelése, akkor újabb jelentős összegek folyhatnak be a büdzsébe. Ami a kiadási oldalt illeti, ez összességében csökkent. Tudjuk, hogy csökkentek a közbérek és a nyugdíjak, ugyanakkor olyan kiadások is vannak, amelyek az idei évhez képest sajnos növekednek. Itt elsősorban a hitelek kamatjaira gondolok, amelyek 130 milliárd dinárral a kiadási oldal harmadik legnagyobb tételét teszik ki. Azt viszont pozitívumként értékeljük, hogy míg az állami vállalatok adósságaira a korábbi években különböző biztosítékokat vállaltunk fel, addig a következő évi költségvetésben az állam nem vállalna újabb biztosítékot, vagyis nem növelné ezt a kiadást. Ezzel persze egy hatalmas feladatot vállalt magára a kormány, hogy megoldja a Srbijagas és a vele közvetett kapcsolatban álló állami vállalatok helyzetét. Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy a költségvetési javaslatban növekedtek a szociális támogatásokra szánt összegek – összegezte Pék.
Azzal kapcsolatban, hogy a büdzsé tiszteletben tartja-e a Vajdasággal kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket, a VMSZ képviselője elmondta: a hét százalék sajnos ismét úgy valósul meg, mint ahogyan eddig is, vagyis az úgynevezett transzferösszegekből.
– A pénzügyminiszter ehhez kapcsolódóan háromszor is megemlítette, hogy miként kellene megoldani ezt a problémát. Az alkotmányos biztosítékok betartásával kapcsolatos problémákat úgy lehet megoldani, hogy meghozzák a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt. Pártunk erre vonatkozó kérdésére válaszként ígéretet kaptunk, hogy két-három hónapon belül érdemi lépések történnek ebben a témában. Ha meghozzák a szóban forgó jogszabályt, akkor mindent tiszta lapra lehet fektetni, illetve egyszer és mindenkorra megoldódik a famózus hét százalék kérdése – fogalmazott Pék.
A VMSZ egyébként két módosítási indítványt nyújtott be. Az egyikben 10 millió dinár elkülönítését kérik a szerb–magyar történelmi vegyesbizottság számára, a másikban pedig 35 milliárd dinárról 50 milliárd dinárra emelnék a Szabadkai Népszínház épületének felújítására elkülönített összeget. A párt az idei évi költségvetés második módosítását, a következő évi büdzsé javaslatát, valamint annak kísérőtörvényeit is támogatni kívánja szavazatával, mondta Pék.
POLITIKAI VÁLSÁG
Az ellenzéki Demokrata Párt nem támogatja a következő évi büdzsé javaslatát, mert mint azt Borislav Stefanović frakcióvezető kifejtette: az állam a polgárokon takarékoskodik, miközben maga szórja a pénzt. Stefanović amiatt is tiltakozott, hogy nem volt elegendő idejük minden beterjesztett javaslatot áttanulmányozni, illetve túlságosan sok fontos jogszabály javaslata szerepel egyszerre napirenden.
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője nem tartja átláthatónak a 2015-ös büdzsét, valamint úgy véli, hogy az állam túlságosan sok pénzt irányoz elő a veszteséges Srbijagas és Galenika számára, miközben Vajdaság újfent nem kapja meg azt, ami az alkotmány értelmében megilletné. Szerbiában nem gazdasági, hanem politikai válság pusztít, fejtette ki Čanak.
– A kiadások közül 250 millió euró a költségvetés lábjegyzetében található. Ezt a pénzt a veszteséges Galenikának és a Srbijagasnak szánja az állam. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés felét a veszteséges vállalatok tartozásának kifizetésére fordítják. Ami Vajdaságot illeti, 2006 óta egyetlen kormány sem tartotta tiszteletben az alkotmányos rendelkezést, hogy a köztársasági költségvetésnek legalább hét százaléka a tartományt illeti meg. Emiatt Vajdaságot az évek során 1 milliárd euróval rövidítették meg. Csak tavaly 145 milliárd dinárral rövidítették meg a tartományt, ez vajdasági polgáronként 641 eurót jelent. Szerbia több pénzt szán a veszteséges állami vállalatoknak, mint Vajdaságnak – érvelt felszólalása során Čanak.
