A Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítésére megközelítőleg 350–400 millió euró önrészre lesz szüksége Szerbiának – nyilatkozta Zorana Mihajlović kormányfőhelyettes és az építésügyi tárca vezetője arról a megállapodásról, amelyet a szóban forgó gyorsvasút kiépítése céljából kötött meg Szerbia Kínával, Macedóniával és Magyarországgal.
A miniszter asszony a Politika napilaphoz intézett nyilatkozatában elmondta, hogy az állam e projektum költségeinek Szerbiára eső részét önerőből fogja finanszírozni, a magánosításból befolyó pénzösszegekből, kölcsön felvétele nélkül.
– Ez a lépés, vagyis a privatizációs összegek befektetése összhangban van a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodással is – húzta alá Mihajlović, majd hozzátette:
– Li Ko-csiang kínai kormányfővel már megbeszéltük, hogy az idevágó megvalósíthatósági tanulmánnyal legrosszabb esetben is három hónap alatt elkészülünk, majd a főprojektum befejezése következik. Ezek után kezdődik maga az építkezés, amely nem tarthat tovább két évnél. Számításaim szerint két év múlva az eddigi nyolcórás út helyett Belgrádból Budapestre mindössze két és fél óra alatt lehet majd eljutni.
A kormányfőhelyettes arra is rámutatott, hogy a végső, befektetendő pénzösszeget a megvalósíthatósági tanulmány eredményei fogják megszabni.
A miniszter asszony kifejtette, a tanácskozások során arról is megállapodás született a kínai féllel, hogy a munkálatokban résztvevő vállalatok ötven százaléka szerbiai cég legyen.
– Ha az összes jelen pillanatban készülő kínai–szerb projektumot vesszük figyelembe, elmondható, hogy a szerbiai vállalatok hatvan százaléka képviselteti magát a munkafolyamatokban – taglalta a tárcavezető.
Arra az újságírói megállapításra, hogy a Görögországból induló tranzitútvonal-projektum sikere elsősorban Macedóniától és Görögországtól függ, Mihajlović azt válaszolta, hogy nemzetközi tervezetről van szó, amelyet Macedónia támogat, Kína pedig tárgyalt már a görög illetékesekkel, akik elfogadták a projektum megvalósításának lehetőségét.
A miniszter asszony a projektummal kapcsolatban derűlátó, és szerinte nem egyenlíthető ki a vasútvonal építése a kudarcba fulladt Déli Áramlattal, hiszen – mint mondja – az utóbbi politikai projektum volt, amelynek megvalósításakor sokkal összetettebb viszonyok játszottak közre, mint a tranzitútvonal kiépítésénél.
– Az EU és Kína folyamatosan tárgyal a projektummal kapcsolatban. A vasútvonalat és az említett gázvezetéket nem lehet egy napon említeni, hiszen az előbbinek több gazdasági hozadéka van, mint az utóbbinak, ahol elsősorban politikai érdekek domináltak – válaszolta a kormányfőhelyettes, aki szerint a Kínával szőtt nagyszabású tervek nem fognak úgy meghiúsulni, mint az orosz projektum.
