Hogy tulajdonképpen mekkora gazdasági válságba keveredett Szerbia, és ebből adódóan polgárai, erről a havi átlagbérről szóló statisztikai adatok beszélnek leginkább, és nem a bruttó társadalmi össztermék (GDP) mutatói, vagy a folyamatosan növekvő államadósság. A hazai többéves fizetésstatisztikák felvázolása a legjobb módszer az ország romló gazdasági helyzetének kimutatására, már csak azért is, mert a vásárlóerő, a polgárok anyagi ereje és hozzájárulása az, amely növeli egy ország termelékenységét, hatást gyakorol a gazdasági mutatókra, növeli GDP-t, végül pedig tölti az államkasszát.
A statisztikai adatok összevetése arra derít fényt, hogy a gazdasági világválság kitörésekor, vagyis 2008-ban, az ország munkáltatói nem kevesebb mint 130 millió euróval fizettek többet az ország foglalkoztatottjainak egyhavi bérére, mint napjainkban. Ha pedig a számításhoz hozzáadjuk a novemberi bérekre vonatkozó csökkentést is, akkor a szakadék még szélesebb, 142 millió euróban lesz mérhető.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal 2008-as adatai arról tanúskodnak, hogy az akkori átlagfizetés 31 086 dinár volt, (összértékben havonta 62,4 milliárd dinár), és az országban 2 002 044 foglalkoztatottat tartottak nyilván. Akkoriban egy euró 82 dinárt ért, és ez azt jelenti, hogy havi szinten a bérekre 761 millió eurót kellett fizetni, egy év alatt pedig a fizetések 9, 13 milliárd eurót tettek ki.
Az idei októberi adatok értelmében Szerbiában 1 688 577 személy van munkaviszonyban, az átlagfizetés 44 389 dinár. A foglalkoztatottaknak a havi bérekből eredő összbevétele 75 milliárd dinár. Ha a mai, 120 dináros euróárfolyammal számoljuk át ezt az összeget, az egész hónapot alapul véve 630 millió eurót kapunk, az egész évet tekintve pedig 7,46 milliárdot.
Ez azt jelenti, hogy hat évvel a krízis kitörése után a szerbiai dolgozók évente átlagosan másfél milliárd euróval kevesebb pénzt keresnek.
Ez azt jelenti, hogy a polgároknak havonta 130 millió euróval kevesebb pénz áll rendelkezésükre, hogy tisztességesebb életet éljenek. A életszínvonal azonban tovább romlik, hiszen a novemberben hatályba lépett bércsökkentések miatt még az előzőnél is több, vagyis éves szinten 150 millió euróval (havonta 12,5 millióval) csökken a foglalkoztatottak bevétele.
Ez összegezve annyit jelent, hogy a novemberi fizetések 142 millió euróval lesznek alacsonyabbak, mint 2008-ban, az egész évre vonatkozóan pedig 1,65 milliárd euróval.
Elgondolkodhatunk azon, mennyi is tulajdonképpen a 142 millió euró. Ebből a pénzösszegből háromezer új lakást, az 1,65 milliárd eurós éves különbségből pedig akár a Szerbiai Telekomot vagy 165 ezer hektárnyi vajdasági szántóföldet lehetne megvásárolni.
