2024. március 29., péntek
ZENTA

A gazdák nem, csak a kombinát bérelhet

A bíróság és az önkormányzat a kombinátra bízná az állami földeket, a gazdakör szerint viszont helybeli termelőknek kellene adni

Miközben lassan negyedik éve tart a csődeljárás a zentai Mezőgazdaság Rt.-ben, a községben élő termelők és a zentai önkormányzat között az egykoron a vállalathoz tartozó mintegy 2400 hektár, öntözőrendszerrel ellátott termőföld sorsa körül folyik a vita. A termelők ugyanis a kérdéses földterület árverésen történő bérbevételét szeretnék, a község viszont a vállalatnak hagyná meg, hogy a csődeljárás befejezésével a céggel együtt adhassák magánkézbe. A Mezőgazdaság Rt. (a volt kombinát) egyébként 2011-ben bírósági úton igyekezett elérni, hogy a kérdéses földek a tulajdonába kerülhessenek. Abban az évben nem született ítélet az ügyben, az elsőfokú bíróság viszont hozott egy ideiglenes végzést, amivel kimondta, hogy ezt a 2400 hektárt használatra megkapja a kombinát. Vagyis tulajdonjogot nem, csupán használati jogokat kapott, az állam viszont nem adhatja bérbe ezeket a földeket. Ez az állapot eltartott az idei év májusában megszületett másodfokú, jogerős ítéletig. Az érintettek júniusban kapták meg a végzést, amely kimondja: a szerb állam megnyerte a pert a mezőgazdasági kombinát ellen, és nem kerülhet a kombinát tulajdonába a földterület.

A bíróság egyben feloldotta a kérdéses földterület bérbeadásának a tilalmát is – mondta el Sóti Ferenc, a Zentai Gazdakör elnöke. Egyesületük ekkor kérelemmel fordult az önkormányzathoz, hogy engedélyezze a terület 20 hektáros részekre való felparcellázását, aminek köszönhetően mintegy 120 termelő juthatna új, bérelt földekhez. A zentai termelőket maga köré tömörítő szervezet elnöke hozzátette: a község csupán szóban tájékoztatta őket arról, hogy a kérésük kivitelezhetetlen, ugyanakkor a saját programját is elkészítette a kérdéses földterületek bérbeadására, s ezt el is küldte aláírásra az illetékes minisztériumhoz, majd a képviselő-testület is egyhangúlag elfogadta a földterületek árverésre bocsátásáról szóló határozatot. Ennek értelmében 26 parcellát bérelhetnek ki a termelők. Sóti szerint ezután összehívták az árverezőbizottságot is, és kiderült: a csődeljárást vezető bírónő levelet intézett az önkormányzathoz, amelyben azt követeli, hogy a kérdéses földterületek bérléséhez biztosítsanak előnyjogot a csődeljárás alatt álló vállalat számára, amely valójában továbbra is tartozik az általa használt termőföldek bérleti díjával.

– A gazdakör elnöksége nem értett egyet azzal, hogy akik tartoznak a bérleti díjjal, földet bérelhessenek, ezért a bizottság ülésén én sem támogattam az elképzelést, de négyen másként szavaztak, majd a határozatukat elküldték aláírásra a mezőgazdasági földek kezelésével megbízott igazgatósághoz – mesélte Sóti. Lényegében azt sérelmezik, hogy a zentai önkormányzat nem az ő javukra igyekszik kiharcolni ezeket a földeket, ezzel pedig hátrányba kerülnek a „kívülállókkal” szemben. Pedig amennyiben helyi termelők veszik kezükbe a földeket, akkor a belőlük származó jövedelem is a községben marad. Ezt kellene szem előtt tartani, és így kellene gondolkodniuk a város vezetőinek – emelte ki a gazdakör elnöke.

Sóti szerint a zentai vezetőségből egyesek arra hivatkoznak, hogy a csődeljárás befejeztével így nagyobb áron tudják értékesíteni a mezőgazdasági birtokot, a vállalat új tulajdonosa pedig 150 munkást alkalmaz majd, ellentétben a termelőkkel, akik viszont egy munkahelyet sem biztosítanak a zentaiak számára.

– Szerintem ő maga sem hiszi el, hogy valaki 150 munkást foglalkoztat majd ezen a 2400 hektáros területen, a termelők pedig igenis alkalmaznak munkaerőt – nyilatkozta a gazdakör elnöke, és hozzáfűzte, gyakran megesik, hogy képtelenek napszámost találni a földjeik megműveléséhez.

Ceglédi Rudolf, a község polgármestere elmondta, hogy az idén májusban megszületett másodfokú ítéletben a bíróság rámutat arra is, hogy a kombinát, amely időközben csődbe ment, előnyjogot élvez a kérdéses földterületek használatára, ugyanis az öntözőrendszer az ő tulajdonában van, és eddig is ő használta. A polgármester megjegyezte: egyeztettek a minisztériummal és a csődeljárást levezető gazdasági bírósággal is, és az utóbbinak a véleménye az volt, hogy ezek a földterületek nem kerülhetnek licitációra. Az önkormányzat ekkor a kérdéses 2400 hektárt bérbeadás céljából bevette a programjába, mert bárki is használja majd, fizetnie kell érte, ellentétben az elmúlt két év gyakorlatával, amikor egy ideiglenes intézkedés volt érvényben, s ez idő alatt számlázni sem lehetett a kombinátnak, hogy törlessze a területek bérleti díját. Az önkormányzat kérelmet intézett a minisztérium illetékes bizottságához, hogy a bírósági eljárással összhangban a kérdéses földterület maradjon a kombinátnál használatra, jelenleg a minisztérium válaszára várnak. A polgármester kiemelte: sohasem titkolták, hogy talpra szeretnék állítani a kombinátot, és nem akarják elhúzni a csődeljárást, ami után ismét megpróbálják értékesíteni a mezőgazdasági birtokot. Egyébként most fejeződik be a vállalat újraértékelése, valószínűleg már a jövő év februárjában kiírják a cég újbóli magánosítására szóló pályázatot.

Borbély Ferenc polgármester-helyettes a társadalmi érdek fontosságát emelte ki a téma kapcsán, s elmondta, hogy a községnek is az az érdeke, hogy a kombinát mezőgazdasággal foglalkozó nagyvállalatként folytathassa a munkáját, aminek köszönhetően a profitszerzés és a mezőgazdaság fellendítése mellett több száz zentai számára munkahelyet is biztosíthat. Ugyanakkor a cég által felhalmozott jelentős adósságot csak akkor térítheti meg a vállalat, ha egy egészként tudják értékesíteni a csődeljárás folyamán.