Az utóbbi harminc évben nem voltak ekkora vagyoni különbségek a gazdagok és a szegények között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban – áll a szóban forgó tömörülés legújabb, idevágó közleményében.
Mint kiderült, az OECD-államok lakosságának legtehetősebb tíz százaléka 9,5-ször nagyobb bevétellel rendelkezik, mint a legszegényebb tíz százalék. Ez érezhető növekedés a nyolcvanas évekhez képest, hiszen akkor „csupán” hétszeres volt a különbség.
Ennek ellenére az elemzést végző kutatók kimutatták, hogy harminc év alatt nőtt a háztartások, valamint a legszegényebb rétegek bevétele is, viszont a gazdasági válság lelassította ezt a folyamatot.
Szakértők szerint a vagyoni szakadék növekedése rossz hatással van a gazdasági termelékenységre, és a szegényebb társadalom fiataljainak oktatási lehetőségeit is kifejezetten rontja. Általános társadalmi elégedetlenséghez vezethet, ami egyes esetekben hátráltathatja a befektetéseket, ugyanakkor a polgári vasárlóerőben is több egyenetlenséget alakíthat ki.
Az együttműködési és fejlesztési szervezet szakemberei a helyzet megoldását az érintett országok szociális politikájának érzékenyebbé tételében látják, emellett arra is felhívták az illetékesek figyelmét, hogy komolyabb foglalkoztatási és oktatási stratégiákat dolgozzanak ki.
Egyes szakértők azonban, például dr. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, megkérdőjelezik az OECD állításainak hitelességét egyes kérdésekben. Szerinte a vagyoni különbségek – annak ellenére, hogy komoly gondokkal szembesítik a társadalmat – a gazdasági versenyképességre nem gyakorolnak kifejezett negatív hatást.
A szervezet munkatársai e kijelentés kapcsán azzal védekeztek, hogy a kevésbé fejlett országok szegényebb polgárai számára nem szavatoltak olyan magas színvonalú oktatási lehetőségeket, mint a tehetősebb lakosságnak. Ez a jelenség pedig hosszú távon oda vezethet, hogy a szakemberek és a jól képzett munkások gyakorlatilag „hiánycikké” válnak az adott országban. A vagyoni különbségek leginkább az Egyesült Államokban, Finnországban, Norvégiában, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Svédországban Mexikóban, Új-Zélandon, érezhetők. Az elemzések kimutatták, hogy az utóbbi két országban növekedtek leginkább a bevételi és vagyoni különbségek (mindkettőben tíz százalékkal), az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svédországban pedig kilenc százalékkal. A sort a listavezető országok közül az USA, Olaszország és Svédország zárja hatszázalékos növekedéssel.
Németországot a szakemberek a „mérsékelt” kategóriába sorolták. Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában a viszonyok többé-kevésbé változatlanok, Törökországban és a válság sújtotta Görögországban pedig mérséklődtek a vagyoni különbségek. Olyan országokban mint Spanyolország és Írország, nőtt a GDP a vizsgált időszakban.
Az OECD globális szervezet, melynek az a célja, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. A harmincnégy tagot számláló gazdasági tömörülést leginkább fejlett országok képviselik (EU-tagállamok, Egyesült Államok, Ausztrália, Japán) viszont olyan gyorsan fejlődő államok is tagok mint Chile, Törökország, Mexikó.
