Szerbiában öt, Bosznia-Hercegovinában pedig hét személyt állított elő a rendőrség péntek reggel annak alapos gyanúja miatt, hogy 1993-ban a Belgrád és Bar között közlekedő vonatról leszállítottak, majd megöltek húsz személyt.
A štrpcei emberrablásként vált a közvélemény számára ismertté az az 1993. február 27-én végrehajtott bűntett, melyben a Milan Lukić által vezetett szerb félkatonai alakulat tagjai vettek részt a szerb állam logisztikai támogatásával. Az áldozatok a 671-es Belgrád–Bar vonat utasai közül kerültek ki. Tizennyolc bosnyák és egy horvát nemzetiségű személyt hurcoltak el, majd később likvidálták őket. Az áldozatok többsége szerbiai és montenegrói állampolgár volt, Pribojon, Prijepoljén, Belgrádban és Podgoricán éltek, de volt közöttük néhány boszniai lakos is. Tizenhat utas maradványait a mai napig sem találták meg, Rasim Ćorić és Jusuf Rastoder maradványaira pedig a Perućac-tó mélyén bukkantak rá a későbbiekben. A meggyilkolt személyek névsora: Halil Zupčević, Senad Đečević, Esad Kapetanović, Iljaz Ličina, Fehim Bakija, Rifat Husović, Ismet Babačić, Šećo Softić, Adem Alomerović, Rasim Ćorić, Fikret Memović, Fevzija Zeković, Džafer Topuzović, Muhedin Hanić, Safet Preljević, Nijazim Kajević, Zvjezdan Zuličić, Jusuf Rastoder, Tomo Buzov. A vonatról leszállított személyek között egy fekete férfi is volt, nem lehet tudni, hogy mi történt vele.
A szerb belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy hazánkban letartóztatták G. L. (1956), J. L. (1953), Lj. V. (1962), D. V. (1960) és D. Đ. (1975) gyanúsítottakat. Az akcióra a szerbiai és a bosznia-hercegovinai háborús bűnök felderítésével foglalkozó ügyészségek együttműködése révén kerülhetett sor. Bevonták abba a szerb rendőrség különleges egységét is.
Az elfogott személyek között vannak a boszniai Szerb Köztársaság katonaságának és rendőrségének egykori tagjai, továbbá a Bosszúállók (Osvetnici) néven ismert félkatonai alakulat tagjai. A csoport irányításában a már említett Milan Lukić mellett részt vett Boban Inđić, a višegradi készenléti osztag parancsnoka, Milan Lukić fivére, Gojko Lukić, továbbá Luka Dragićević, a visegrádi brigád parancsnoka. A šrpcei gyilkosságért az eddigiekben egyedül a despotovaci Nebojša Ranisavljević felelt, akit a Bijelo Polje-i Felső Bíróság húszéves szabadságvesztéssel sújtott. Milan Lukićot višegradi bűntettek elkövetése miatt ítélte el a hágai törvényszék – életfogytig terjedő börtönbüntetést kapott.
Pénteken reggel Boszniában tíz személyt vettek őrizetbe a szóban forgó bűncselekmény elkövetésének gyanújával. Az ottani médiumok is beszámoltak arról, hogy a két ország által közösen létrehozott nyomozócsoport több mint egy éven keresztül gyűjtötte a bizonyítékokat, azután megteremtődtek a feltételek a letartóztatásokra is. Említést tesznek arról, hogy a gyanúsítottak között vannak a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének akkori magas rangot betöltött tisztségviselői is, továbbá olyanok, akik közvetlen módon vettek részt a kínzások és a mészárlás végrehajtásában. Az áldozatok holttesteinek többségét az eddig rendelkezésre álló információk szerint a kivégzést követően a Drinába vetették az elkövetők.
A szerbiai és a bosznia-hercegovinai ügyészségek megelégedettséggel nyugtázták a nyomozás sikeres lezárását, melynek eredményeképp sikerült felderíteni a gyanúsítottakat is. Ezzel a lépéssel, mint megállapították, visszahozhatták a reményt az áldozatok családtagjai számára, akik most ismét hihetnek az igazságosságban, az igazságszolgáltatás erejében. A családtagok már két évtizede kutatnak elhunyt szeretteik maradványai után, s eközben végig azt remélték, hogy egy nap felelősségre lesznek vonva e szörnyűségnek az elkövetői és elrendelői is – állapítják meg a háborús bűnök felderítésével foglalkozó ügyészségek.
A közösen létrehozott nyomozócsoport munkája az információk szerint ezzel nem ért véget, az tovább dolgozik majd a kilencvenes évek háborús bűneinek feltárásán, az elért eredményekről pedig folyamatosan tájékoztatni fogja a nemzetközi törvényszéket és az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.
