Csütörtökön folytatódott a vita, hogy kedvezőtlen-e Szerbiára nézve az Oroszországgal aláírt energetikai megállapodás, vagy sem, és mit kellene tenni azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő bejelentette, elállnak a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésétől.
Boris Tadić, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Szerbia volt államfője kitart amellett, hogy az energetikai megállapodás kedvező volt az aláírás pillanatában, most viszont, amikor az orosz fél elállt a Déli Áramlattól, valóban felül kell vizsgálni a dokumentumot, hogy Oroszország megtéríthesse Szerbiának a veszteséget, amelyet a projektumtól való elesés miatt fog jegyezni. Szerb részről Tadić írta alá a megállapodást.
Amikor 2008-ban aláírta az energetikai megállapodást, az orosz fél nem egyezett bele, hogy a dokumentumba bármiféle biztonsági záradékot foglaljanak, amely védelmet adott volna Szerbiának a projektumtól való elállás esetén, taglalta Tadić, mondván: a tárgyalásokban Szerbia volt a gyengébb fél, ezért nem tudta kiharcolni a záradékot. A szerbiai kőolajipar abban az időszakban az összeomlás előtt állt, ezért volt szükség a Gasprom stratégiai partnerségére és befektetésére, érvelt Tadić. Abban az időszakban több érv szólt a megállapodás mellett, mint ellene, tette hozzá. Ha nem lett volna az energetikai megállapodás, akkor a Déli Áramlat elkerülte volna Szerbiát, és rövidebb útvonalon, Bulgárián és Románián át haladt volna Ausztria irányába, magyarázta az SZDP elnöke, aki úgy érzi, egyelőre nem világos, hogy a szerb kormány milyen álláspontot képvisel az energetikai megállapodással és a Déli Áramlattól való elállással kapcsolatban.
A hatalmi Szerb Haladó Párt részéről Zoran Babić köztársasági parlamenti frakcióvezető nyilatkozott a téma kapcsán, és felszólította a belügyminisztériumot, hogy indítson nyomozást az energetikai megállapodás kapcsán. A hatóságoknak Boris Tadić szerepét is ki kell vizsgálnia, tette hozzá Babić.
– Az energetikai minisztériumtól is kérdezem, hogy milyen feltételek mellett született meg 2007-ben és 2008-ban az energetikai megállapodás? Jó lenne tudni, hogy Szerbia érdekein csorba esett-e? Szerbiában mindenkit rosszul érintett, hogy végül nem valósul meg a Déli Áramlat. Számunkra nemcsak az energetikai biztonság szempontjából volt fontos ez a projektum, hanem a lehetséges új munkahelyek tekintetében is – fogalmazott Babić.
