A Törökkanizsa község területén folyó kőolaj- és földgázkitermelésből a kőolajjáradék révén közvetlen haszna származik a községnek. Ez az összeg az idén eléri a 17 millió dinárt, amit a korábbi évekhez hasonlóan a kommunális infrastruktúra fejlesztésére, a folyamatban lévő ilyen jellegű beruházások finanszírozására használnak föl. A községi tanács nemrég döntött a kőolajjáradék felosztásáról. A döntés elégedetlenséget váltott ki Oroszlámos és Majdány-Rábé helyi közösség polgárai körében. A NIS olajipari nagyvállalat a két helyi közösség területén folytat legintenzívebb kőolaj- és földgázkutatásokat és -kitermelést, aminek nyomán itt keletkeznek a legnagyobb károk is, a községi tanács döntése alapján azonban mégis ezek a falvak kapják a legkevesebb pénzt a járadékból.
Az oroszlámosi helyi közösség tanácsa a községi tanácshoz eljuttatott átiratában azt kéri, hogy tegyék lehetővé a helyi közösség polgárai számára, hogy referendum útján döntsék el: akarnak-e továbbra is Törökkanizsa községhez tartozni, vagy inkább kiválnának belőle. Felháborodásuk oka egyértelműen a kőolajjáradék megvonására vezethető vissza, mert, mint mondják a faluban, elfogadhatatlan, hogy éppen Oroszlámos kapja a legkevesebb pénzt, holott a falu határában folyik a legintenzívebb földgázkitermelés. Majdánytól és Oroszlámostól keletre az elmúlt néhány évben a NIS munkásai már öt új fúrótornyot állítottak föl és helyeztek üzembe. Az orosz többségi tulajdonban lévő NIS intenzív geológiai kutatásokat folytatott Bánát-szerte.
Az említett 17 millió dinárt kitevő kőolajjáradékból eredetileg a két szomszédos helyi közösség, Oroszlámos és Majdány-Rábé 3,2 millió dinárral gazdálkodhatott volna, de ezt az összeget félmillió dinárral lefaragták, amit az érintett helyi közösségekben igazságtalannak tartanak. A falvaktól elvont pénzt az önkormányzat Törökkanizsán kívánja befektetni a megkezdett és félbemaradt beruházások finanszírozására: a városi szennyvízcsatorna-hálózat építésének a folytatására valamivel több, mint 3 millió dinárt irányoztak elő, a Gyála és Törökkanizsa közötti kerékpárút mentén a közlekedési jelek felállítására 823 900 dinárt, míg a Törökkanizsán belüli kerékpárutakra 900 ezer dinárt terveznek elkölteni. A Branislav Nušić Városi Könyvtár felszerelésének a beszerezésére 3,5 millió dinárt fordítanak. Egy-egy millió dinárt terveznek befektetni a helyi kórház neurológiai osztályának a rekonstrukciójába és a színházfelújítás ötlettervének a kidolgozásába. A kőolajjáradékból további 3 millió dinárt fordítanak a község területén található sportlétesítmények felújítására.
Az érintett helyi közösségek polgárainak az fáj a leginkább – nyilatkozta a sajtónak Dragan Nedeljkov, az oroszlámosi helyi közösség tanácselnöke –, hogy a megkérdezésük nélkül, a helyi közösség tanácsát megkerülve hozta meg a községi tanács a kőolajjáradék felhasználásának módosított elosztására vonatkozó határozatát. Oroszlámoson a vízvezeték-hálózat és az ezt tápláló kút felújítására összesen 2,7 millió dinárt, a helyi közösség épületének rendbetételére pedig félmillió dinárt terveztek elkölteni a kőolajjáradékból. Ez utóbbi beruházást azonban kénytelenek lesznek elhalasztani, a pénzt ugyanis a törökkanizsai beruházásokra irányította át a községi tanács.
Néhány éve, 2012-ben a kőolajjáradék még mindössze 2,5 millió dinárt tett ki. Ahhoz, hogy az összeg 17 millió dinárra növekedett, jelentős mértékben hozzájárult a két leginkább érintett helyi közösség, Oroszlámos és Majdány-Rábé, éppen ezért érintette őket olyan érzékenyen a tervezett beruházásokra szánt összeg megkurtítása.
