Szerbia-szerte különböző programokkal emlékeztek meg szerdán a fogyatékkel élők világnapjáról. A programokkal a szervezők fel kívánták hívni a polgárok figyelmét arra, hogy mi mindent kell még tenni a fogyatékkal élők szociális és gazdasági életbe való bekapcsolásához. Az ENSZ 1992-ben nyilvánította december 3-át a fogyatékkal élők világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. Vladimir Pešić, a munkaügyi miniszter helyettese a világnap alkalmából kiemelte, hogy a fogyatékkal élők helyzete Szerbiában nem nevezhető irigylésre méltónak, de az állam igyekszik jobbá tenni helyzetüket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy bekapcsolja őket a társadalmi élet minden szegletébe.
– A fogyatékkal élők foglalkoztatottsági aránya alacsony, annak ellenére is, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatottságáról szóló törvény már hozott némi eredményt. Azt tapasztaljuk, hogy az egyik legnagyobb gond a fogyatékkal élők iskolázottsága. Egy fogyatékkal élő személy sokkal nehezebben talál munkát, ha nem megfelelően iskolázott – részletezte Pešić.
A miniszterhelyettes elmondta, hogy az év végéig még két, fogyatékkal élőkkel kapcsolatos törvény kerül parlamenti eljárásba: a jelbeszéd használatáról szóló törvény, valamint a vakok és a gyengén látók vakvezető kutyával történő közlekedéséről szóló törvény. A fogyatékkal élők számáról beszélve Pešić megjegyezte, hogy nem rendelkeznek pontos adatokkal, de a becslések szerint az összlakosság 10 százalékára tehető arányuk.
– Ezzel kapcsolatosan nincsenek adataink, de megkezdtük az adatgyűjtést, várhatóan az év végére már pontosabb számokról beszélhetünk – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Szavai szerint egy szociális térképet kívánnak létrehozni, amely nemcsak a fogyatékkal élők számát tartalmazná, hanem minden egyes fogyatékkal élé személy státuszát is, vagyis, hogy dolgozik-e, kap-e segélyt az államtól, és milyen az iskolázottsága.
Suzana Paunović, az emberjogi és kisebbségügyi iroda igazgatója a világnappal kapcsolatban megjegyezte, hogy valaha a fogyatékkal élőkről saját családjaik gondoskodtak, ma viszont már más a helyzet. Mint megjegyezte, az utolsó népszámlálás során 571 780 polgár vallotta magát fogyatékkal élőnek, ez Szerbia lakosságának 7,96 százalékát teszi ki. Kiemelte, hogy a fogyatékkal élőket a többi polgárhoz képest gyakrabban éri negatív diszkrimináció, a leggyakoribb problémák pedig a hivatali épületek és helyiségek megközelíthetetlensége, a munkanélküliség és a társadalmi támogatottság hiánya.
– A fogyatékkal élők nem használhatják a tömegközlekedést, nem nézhetnek meg egy színházi vagy mozielőadást, olyan hivatali épületekbe nem tudnak bemenni, mint a városháza, bíróság, de sokszor még az egészségházak is megközelíthetetlenek számukra – hangsúlyozta Paunović.
Zoran Jančić, a Statisztikai Intézet igazgatóhelyettese szerint minden nyolcadik 15 évnél idősebb fogyatékkal élő személynek általános műveltsége sincs, és csak a Szerbiában megközelítőleg 570 ezer fogyatékkal élők 9 százaléka aktív gazdaságilag. A statisztikai adatok szerint a fogyatékkal élő nők vannak a legrosszabb helyzetben. A fogyatékkal élők szervezetei arra hívták fel a figyelmet, hogy elengedhetetlenen mihamarabb meghozni azokat a törvényeket, amelyek segítenének a fogyatékkel élők helyzetén, és az őket támogató szervezetek működésének területén is. Ivanka Jovanović, a Fogyatékkal Élők Nemzeti Szervezetének elnöke rámutatott arra, hogy a fogyatékkal élők nemcsak fizikai akadályokkal szembesülnek, hanem oktatásban, foglalkoztatásban, szociális védelemben felmerülő akadályokkal is, és ezek megoldására is meg kellene keresni a jogi keretet.
A Tartományi Gazdasági és Foglalkoztatási Titkárság közleménye szerint az előző évhez viszonyítva Vajdaságban növekedett a fogyatékkal élők foglalkoztatási aránya, de ez nem elégséges mutatója annak, hogy az ilyen személyek munkaerő-piaci helyzete valóban javult-e. A közlemény szerint 2014 októberével bezárólag 7225 fogyatékkal élő munkanélküli személyt regisztráltak, közülük 2043 nő. Az előző évhez képest a jegyzékbe vett fogyatékkal élő munkanélküliek száma hét százalékkal nőtt, a foglalkoztatottak száma pedig 13 százalékkal nőtt. Százalékban mérve a vajdasági munkáltatók 56 százaléka tesz eleget annak az elvárásnak, hogy fogyatékkal élő személyt is foglalkoztasson, 41 százalékuk anyagi hozzájárulással támogatja őket, három százalékuk pedig szakmai rehabilitációra vonatkozó szerződéssel rendelkezik.
