Rossz hírnek nevezte a Déli Áramlat gázvezeték építésének leállítását Aleksandar Vučić szerb kormányfő, miután hétfőn Ankarában tartott sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, Oroszország egyelőre elállt a gázvezeték megvalósításától, helyette Törökországon keresztül készül új európai vezetéket kiépíteni.
Vučić izraeli hivatalos látogatásán, Jeruzsálemben nyilatkozott a belgrádi közszolgálati televíziónak. Ebben kiemelte, nem örül Putyin döntésének, de hozzátette, hogy Szerbia végig támogatta a projektumot, semmilyen módon nem járult hozzá az orosz döntéshez. Mint mondta, most az Európa-barát és oroszbarát felek mutogathatnak egymásra, hogy ki miért hibás, de Szerbia semmilyen módon nem vétkes – fogalmazott. Hozzáfűzte, hogy Szerbia több mint hét évet áldozott a Déli Áramlat gázvezeték projektumának megvalósítására, és kitartott mellette akkor is, amikor nagy nyomást gyakoroltak miatta az országra. Vučić azt is hangsúlyozta: Szerbia lakosságának nem kell aggódnia a gázellátás miatt sem az idén, sem jövőre, jóllehet a Déli Áramlat nagyobb energiabiztonságot jelentett volna az országnak.
Emlékeztetett arra, hogy a Déli Áramlat szerbiai szakaszának megépítéséről szóló megállapodást júliusban írták alá. Ennek értelmében a 421 kilométeres szerbiai szakasz építése az év végéig elkezdődött volna. A kormányfő korábbi becslése szerint a projektumban részt vevő vállalatok bevétele elérhette volna a 350 millió eurót is, illetve a több évig tartó munkálatok során 25 ezer embert alkalmaztak volna közvetlenül, közvetetten pedig akár 100 ezer ember is munkához juthatott volna a projektumnak köszönhetően.
PUTYIN: NEM KEZDHETJÜK EL AZ ÉPÍTÉST
Oroszország a jelenlegi körülmények között nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását – fogalmazott hétfőn Ankarában Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Figyelembe véve azt, hogy eddig nem kaptunk engedélyt Bulgáriától, úgy tartjuk, hogy Oroszország ilyen körülmények között nem képes folytatni az adott projektum megvalósítását, vagyis e gázvezetékrendszer kiépítését a Fekete-tengerben. Nem kezdhetjük el az építést a tenger alatt mindaddig, amíg nem kapjuk meg ehhez Bulgária jóváhagyását” – szögezte le az orosz elnök. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy megépítik a vezetéket a bolgár partokig, és ott megállnak – tette hozzá.
Oroszország tehát kénytelen lesz meggondolni részvételét e projektum megvalósításában – mondta Putyin, aki azonban megköszönte Törökországnak, hogy annak idején támogatta a projektumot.
TÖRÖK FÖLDGÁZELOSZTÓ KÖZPONT
– Az Európai Unió ellenkezése miatt nem lehet megvalósítani a Déli Áramlat tervét, de egy törökországi földgázelosztó központ létrehozásával ellensúlyozni lehetne a gázvezeték meghiúsulását – tette hozzá az orosz elnök.
„Ha Európa nem akarja megvalósítani a Déli Áramlatot, akkor nem lesz megvalósítva” – fogalmazott Putyin a török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal tartott közös sajtóértekezletén. Egyúttal azt is bejelentette, hogy Moszkva kész együttműködni Ankarával egy Európát ellátó földgázelosztó központ létrehozása érdekében. A török–görög határon létrehozandó elosztó ellensúlyozná a Déli Áramlat meghiúsulását – mondta Putyin.
MÁS ÚTVONALAK
Putyin hangsúlyozta: a gázvezeték megépítésének munkálataihoz Oroszországban már minden készen állt. „Energiahordozóinkat a világ más régióiba irányítjuk át, és meggyorsítjuk a cseppfolyós földgázra vonatkozó projektumaink valóra váltását” – tette hozzá.
Az orosz elnök szerint ez az átirányítás korántsem szolgálja Európa gazdasági érdekeit, hiszen Európának nélkülöznie kell majd az említett gázvezetéken szállítandó energiahordozókat. Putyin az tanácsolta Bulgáriának, kérjen kártérítést az Európai Bizottságtól az elmaradt haszonért. Bulgária közvetlen bevétele a tervezett gázszállításoknak köszönhetően legalább 400 millió eurót tett volna ki évente.
AZ EU FOLYTATNÁ A TÁRGYALÁSOKAT
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke azt közölte, hogy az EU folytatni akarja a tárgyalásokat a Déli Áramlat gázvezeték tervéről, függetlenül attól, hogy Oroszország hétfőn úgy nyilatkozott, eláll a beruházástól. A következő találkozót az érintett EU-tagországokkal december 9-ére tűzték ki – tájékoztatott az uniós illetékes.
„A bizottság számos találkozó házigazdája volt, ezeken igyekeztek olyan megoldást találni a projekumra, hogy az teljesen megfeleljen az EU jogszabályainak” – írta közleményében a bizottsági alelnök, hozzátéve, hogy az energiaellátás biztonsága elsőbbséget élvez a „folyton változó energiakörnyezetben”.
Az Európai Bizottság az EU szabályainak szigorú betartását követeli a Gazpromtól, egyebek között azt, hogy harmadik fél is hozzáférjen a gázvezetékhez. Mivel Oroszország ehhez nem járult hozzá, az unió eddig meggátolta a beruházás megvalósulását. Az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg a projektumban részt vevő hét tagországát, ha ennek hiányában megkezdik az építést.
BULGÁRIA: NINCS MIT KOMMENTÁLNI
Meglena Kuneva bolgár miniszterelnök-helyettes, volt EU-biztos kedden azt mondta, hogy bolgár részről nincs mit kommentálni addig, amíg az ország nem kap hivatalos állásfoglalást Oroszországtól a Déli Áramlat leállításáról. Szófia mindazonáltal azért száll síkra, hogy ez „gazdaságilag kedvező projektum legyen, és a megvalósításnál tartsák be az uniós jogot” – tette hozzá.
Bozsidar Lukarszki bolgár gazdasági miniszter megerősítette, hogy amíg nem kapnak hivatalos tájékoztatást az orosz féltől, a Déli Áramlatot működő projektumnak tekintik.
Roszen Plevneliev bolgár elnök azt hangsúlyozta, hogy a Déli Áramlattal kapcsolatos döntést csak Oroszország és az Európai Unió szintjén lehet meghozni, mert „ez nem Oroszország és Bulgária, hanem Oroszország és az Európai Unió terve”. Felhívta a figyelmet, hogyha Oroszország betartja az európai jogrendszer előírásait – amire az előkészítés során nem mutatott hajlandóságot –, akkor senki sem emel kifogást a terv ellen.
AUSZTRIA HIVATALOS MEGERŐSÍTÉST KÉR
Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter kijelentette: Ausztria hivatalos megerősítést kér Oroszországtól arról, hogy felhagy a Déli Áramlat megépítésének tervével, mert csak a sajtóból értesült a döntésről. Hozzátette, hogy Ausztria gázellátását a fejlemény nem érinti, mivel jövőbeli létesítményről van szó, amelynek hiánya csak évek múlva mutatkozott volna meg.
UKRAJNA MEGKÖNNYEBBÜLHET
A Komszomolszkaja Pravda ukrán napilap azt írja, hogy Oroszország a tervek szerint legfeljebb évi 65 milliárd köbméter földgázt szállítana Törökországba, ahonnan ennek nagy részét, 50 milliárd köbmétert, Görögországon át továbbítanának az Európai Unió tagállamaiba.
A lap szerint egyrészt Ukrajna megkönnyebbülhet, hiszen maga Oroszország döntött úgy, hogy lemond a terv megvalósításáról, amit Kijev hevesen ellenzett, és amely ellen az Európai Uniónál már 2012 óta lobbizott. Az mindenképpen jó hír Ukrajnának, hogy az országot elkerülő Déli Áramlat – amely jelentősen visszavetette volna az ukrán gázvezetékrendszer használatát az Oroszországból Európába irányuló szállításokban – nem épül tovább. Másrészt viszont ukrán szakértők arra mutatnak rá, hogy Kijev mégsem dőlhet hátra nyugodtan, hiszen Oroszország továbbra is olyan lehetőségekben gondolkodik, amelyekkel Ukrajnát megkerülheti, azaz kizárhatja az orosz gáz Európába történő szállításából.
Kijevben hivatalosan még nem reagáltak Vlagyimir Putyin orosz elnök Ankarában hétfőn tett bejelentésére a Déli Áramlat megvalósításának leállításáról. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök még a bejelentés előtt, hétfőn „szükségtelen, politikai célzatú orosz tervnek” nevezte a Déli Áramlatot, és arra kérte az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy inkább az ukrán gázvezetékrendszer fejlesztésébe fektessenek be.
HAZAI REAGÁLÁSOK
Mahmut Bušatlija gazdasági elemző szerint a Déli Áramlat gázvezeték tervezett útvonalának megváltoztatása Szerbia esetében azt jelenti, hogy az energiaforrás hiányában elmaradnak majd a külföldi beruházok, főképp azok, amelyek a földgázra alapoznak. Megítélése szerint Szerbia semmit sem tehet, mert ugyan jutányos áron eladta az oroszoknak az újvidéki székhelyű Szerbiai Kőolajipari Válallatot azért cserébe, hogy a Déli Áramlat vezeték Szerbián is áthaladjon, de erről szerződés erejű dokumentum nem létezik, így Szerbia még elégtételt sem követelhet. Mindez a rossz üzleti érzéknek a tükre – mondta.
Predrag Simić politikai elemző szerint a Déli Áramlat építésének elmaradása az ország politikai hangulatára is rányomja bélyegét, hiszen egy ekkora jelentőségű projektum meghiúsulása miatt új energiaforrások előteremtésén kell gondolkoznia, vagyis azon, honnan pótolja majd a földgázhiányt.
Ljubinko Savić, a Szerbiai Gazdasági Kamara energetikai osztályának vezetője szerint a döntés többszörös kárt okozhat Szerbiának, de várjuk ki a végét, hátha nem végleges döntésről van szó. Ha mégis igaz lenne, akkor Szerbia mintegy kétmilliárd eurós beruházástól esne el, valamint bizonytalan lesz jövőbeli földgázellátása is. A hazai vállalatok is kárát látják ennek, hiszen elesnek a Szerbián áthaladó vezeték kiépítésétől, és ezek üzemeltetéséből, ami legalább 300 millió eurós bevételt hozott volna számukra. A jövőben Szerbiának mindenképp alternatív földgázvezetékre lesz szüksége az eddigi magyarországi vezetéken kívül.
Savić feltette a kérdést, mi lesz azzal a földterülettel, amelyet az ország már felvásárolt a vezeték útnonalának. Úgy tudni, eddig mintegy 8000 hektárnyi földsávot fizetett ki az állam megközelítőleg 24 millió euró értékében.
Tegnap a Brüsszelben tartózkodó Ivica Dačić külügyminiszter úgy nyilatkozott, reménykedik abban, hogy a további tárgyalások során mégis megállapodás születik Oroszország és az EU között, és megépül a Déli Áramlat. Szerbia számára ez kimondottan fontos lenne, mert az ország földgázellátására alternatív megoldás nincs. Hozzátette, a projektum tényleges leállításával Szerbia nagy üzletektől esne el, de jövőbeli bevételeitől is, amit a Déli Áramlat szavatolt volna.
