Az Európai Unió legfontosabb intézményeiben és testületeiben történt fontos személyi változások utolsó részeként tegnap elfoglalta hivatalát Donald Tusk is. A volt lengyel miniszterelnök a 28 uniós tagország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (ET) elnöki tisztségét vette át a belga Herman Van Rompuy-től. Az Európai Parlament (EP) és az unió kormányaként is emlegetett Európai Bizottság (EB) idei teljes átalakulása után már csak az ET élén volt esedékes a személycsere.
A tegnapi ünnepélyes „őrségváltás”; Herman Van Rompuy (j) eddigi ET-elnök elbúcsúzva a testülettől átadja helyét Donald Tusknak (Fotó: Beta/AP)
Tusk színre lépése nem meglepő, hiszen az 57 éves, történész végzettségű politikust már augusztusban megválasztották a tisztségre, amelyet a szabályok szerint 2014. december elsején vehetett át. Brüsszeli hivatalát két és fél évre foglalhatja el, de a megbízatási idő ugyanennyivel meghosszabbítható. A politikus ugyan elköltözött Brüsszelbe, de fél lábbal Varsóban marad, mert továbbra is ő az elnöke a legnagyobb lengyel kormányerőnek, a jobbközép és liberális gyűjtőpártként működő Polgári Platformnak (PO).
Bár az EU legfontosabb döntéshozó testületét vezeti, nincs joga egyszemélyes döntéseket hozni. Az ET elnökeként ő felel a testület munkájának megszervezéséért és bonyolításáért. A legfontosabb feladata mégis az lesz, hogy a tagállamok vezető politikusait rávegye a megállapodásra egy-egy (fontos) kérdésben. Ez sokszor pokolian nehéz munka, mivel 28 ország érdekét kell figyelembe venni, majd összehangolni.
Megválasztása a pozícióra (részben) azt hivatott igazolni, hogy immár az új, vagyis a 2004 májusa óta csatlakozott tagországokból is érkezhet uniós csúcsvezető. A döntés hatalmas elismerés Lengyelországnak, amely épp Tusk – 2007 novemberétől 2014. szeptember 22-éig tartó – miniszterelnöki megbízatása alatt vált a Nyugat fontos partnerévé.
Lengyelország több okból is kiemelkedik a 2004 óta felvett – többségében keleti, exkommunista – „új” tagállam közül. Elsősorban azonban méretei, katonai-geopolitikai szerepe, és gazdasági sikerei azok, amelyek megkülönböztetik a többiektől.
Az EU idei nagy tisztújítási folyamatának részeként nemrég (november elsején) kezdte meg ötéves megbízatási idejét az új összetételű Európai Bizottság is, élén Jean-Claude Junckerrel, aki korábban 19 évig luxemburgi miniszterelnök volt. Az unió kormányának tartott, 28 tagú testületnek a májusban megválasztott – ugyancsak új összetételű – Európai Parlament (még októberben) nagy többséggel szavazott bizalmat.
Az EB-t ezúttal nem bürokraták alkotják, hanem főként politikusok. Négy exkormányfő, volt miniszterek, valamint korábbi EU-biztosok, és EP-képviselők kaptak benne helyet. Figyelemreméltó, hogy az új tagországok emberei – Juncker révén – az EB-ben is jó pozícióba kerültek. A hét bizottsági alelnökből négy kelet-európai (bolgár, észt, lett és szlovák); a keleti uniós országok többsége egyébként is érdemi tárcákhoz jutott.
