2024. március 29., péntek

Moldovában csatázik az EU és Moszkva

Öt párt esélyes a parlamentbe jutásra Moldovában a vasárnapi választáson. Közülük három – a Liberális, a Liberál-demokrata és a Demokrata Párt – a Iurie Leanca miniszterelnök vezette EU-barát koalíció tagja. A parlamentbe jutáshoz szükséges legalább hat százaléknyi szavazatot az ellenzéki Kommunista Párt és az ugyancsak Moszkvával szimpatizáló Patria szintén biztosítani tudja. Ez utóbbi azonban csak álmodhat a parlamentről, mivel a héten – tiltott (jelen esetben Oroszországhoz köthető 400 ezer eurós) pártfinanszírozásra hivatkozva – a bíróság eltiltotta a választási részvételtől.

A legutóbbi felmérések szerint az Európa-barát pártok minimális fölényben vannak az Oroszországgal szorosabb viszonyra törekvő erőkkel szemben, amelyek között a kommunisták a legerősebbek. A szavazáson kiderülhet az is, hogy a Patria eltiltása ellenére sikerül-e jelentős befolyást szerezniük az oroszbarát pártoknak.

A kommunisták, a Patria és a szocialisták az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Szövetségbe vezetnék be Moldovát. Az eurázsiai vámunióként is emlegetett közösség megteremtését Vlagyimir Putyin orosz elnök szorgalmazza, hogy így kovácsolja egybe ismét a posztszovjet térséget, és helyezze azt Moszkva felügyelete alá. A jelenlegi kormánykoalíció azonban azt szeretné, ha Moldova az EU-hoz csatlakozna. Az ország az idén júniusban írta alá a szabadkereskedelmi megállapodást is magába foglaló társulási megállapodást Brüsszellel, amelyre Moszkva azonnal a moldáviai mezőgazdasági termékeket sújtó kereskedelmi szankciókkal válaszolt.

A 3,5 millió lakosú koldusszegény ország szintén megosztott. Úgy tűnik, hogy egy hajszálnyival többen vannak az EU támogatói. A NATO-csatlakozást viszont a többség elutasítja.

Ám nem csak a nagyrészt román ajkú moldovai lakosság megosztott, hanem az ország is, amely korábban a Szovjetunió része volt, egészen annak 1991-es felbomlásáig. Moldovában már 1990-ben önhatalmúlag kinyilvánította önállóságát egy terület, amely azóta sem hajlandó engedelmeskedni a chisinaui (központi) kormánynak. Ez az országrész hivatalosan Moldovához tartozik, és népes orosz közösség lakja, sőt orosz katonák is állomásoznak ott. A Dnyeszter keleti partvidékén terül el. Sokan Transzn(y)isztriaként, mások Dnyeszter Menti Köztársaságként, vagy Dnyeszteren Túli Köztársaságként tartják számon.

Ezen a keskeny földsávon mintegy félmillióan élnek: főként oroszok, (oroszbarát) ukránok és román származású moldávok. A terület már régóta csatlakozna Oroszországhoz. A krímihez hasonló (márciusi) népszavazási színjátékot itt már 2006-ban megrendezték. Akkor arról szavaztak, hogy a világon senki által el nem ismert köztársaságuk csatlakozzon-e Oroszországhoz, visszatérjen-e Moldovához, vagy továbbra is „független állam” maradjon. A nagy többség az Oroszországhoz történő csatlakozásra voksolt. A referendum eredményét külföldön természetesen senki sem ismerte el.