2024. április 25., csütörtök

Padlógázzal, ittasan a halálba

Az elmúlt évtizedben Szerbiában évente mintegy 1000 ember vesztette életét közlekedési balesetben. A súlyos következményekkel járó közlekedési balesetek egyharmadát azok a fiatal sofőrök okozták, akik kevesebb mint öt éve kapták kézhez a vezetői engedélyüket, s akik a kritikus helyzetekben rosszul döntöttek. Csak az elmúlt két évben a szerbiai utakon 292 fiatal halt meg, s a 15 és 30 év közöttiekhez tartozók közül 11 558-an sérültek meg közlekedési balesetben. A 2014-es év első hat hónapjában Szerbiában 54 fiatal (15 és 35 év közöttiek) távozott az élők sorából, akik közül 33-an a halál pillanatában a kormányt fogták, 19-en pedig utasok voltak.

Ijesztő számadatok ezek, s az még inkább, hogy naponta a világban 3000 ember hal meg az utakon, annyi, mint maláriában. Globálisan nézve, a HIV-vírus után a közlekedési balesetek követelik a legtöbb halálesetet a fiatalok körében.

Amikor 2011. január elsején Szerbiában bevezették a próbajogosítványt, vagyis a kezdő vezetői engedélyt, sokan megkérdőjelezték a létjogosultságát, azzal a nevetséges indokkal, hogy korábban sem volt ilyen. Nem volt, ez igaz, de kellett volna, hogy legyen. A próbajogosítvánnyal rendelkező fiatal 23 és 5 óra között nem vezethet autót, s nem érvényes rá a 0,3 ezrelékes alkoholszint, vagyis egy korty alkoholos italt sem fogyaszthat azelőtt, hogy beülne a kormány mögé.

A Belügyminisztérium már korábban is tett lépéseket, hiszen az „Ezer fiatal sofőr” nevet viselő akciójuk során a 2014-ben kezdő vezetői engedélyt szerzett fiatalokat felkérték, hogy a minisztérium honlapján található űrlap kitöltésével jelentkezzenek arra az egy napos tréningre, amelyet a Nemzeti Járművezetői Akadémián (NAVAK) rendeztek és rendeznek meg november végén és decemberben is az OMV anyagi támogatásával. A subotištei tréningpályán megtapasztalhatták, mekkora sebesség veszélyezteti az életüket, hogyan kell nedves úton fékezni, s kritikus pillanatokban milyen döntést kell hozniuk, hogy elkerüljék a súlyos következményekkel járó balesetet.

A hétvégi belgrádi tragédia után, amelyben az egy autóban utazó hat fiatal közül három fiatal vesztette életét (a legidősebb 20 éves volt, ő nem fért el az utastérben, ezért a csomagtartóban utazott), a szerb államvezetés és a közvélemény is azonnal hallatta a hangját, hogy valamit tenni kell. Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter hétfőn közölte, hogy szigorítani kell a közlekedésbiztonsági törvényt, s a törvénymódosítási javaslatok között szerepel majd, hogy a 21 évnél fiatalabb gépkocsivezetők nem vezethetnek majd 1,4 liter hengerűrtartalmúnál nagyobb motorral rendelkező autókat, zéró alkoholtolerancia vonatkozna rájuk, 23 óra és 6 óra között közlekedési tilalmat rendelnének el számukra, s a próbajogosítvány érvényességét pedig egyről két évre növelnék. A javaslatokat majd a munkacsoport pontosítja, kidolgozza, s csak bízhatunk benne, hogy az autó hengerűrtartalma nem kerül majd be a törvénybe, ugyanis szakértői vélemények szerint a személygépkocsi motorjának hengerűrtartalma nem feltétlenül sorsdöntő egy baleset során. Nebojša Stefanović belügyminiszter kedden már ittas (2 ezrelék feletti) vezetés esetén autóelkobozásról is beszélt...

Cselekedni, beszélni kell ezekről az esetekről, a lehetséges következményekről, de úgy, hogy a fiatal azt látta gyerekként, hogy apa megivott egy pár kupicával, s utána beült a volán mögé, nem lehet megváltoztatni a fiatalokban kialakult képet. Új, szigorúbb törvények meghozatalával nem lesz rend ezen a téren (sem). A megelőzésről kellene, hogy szóljon most minden és mindenki, nem a következményekről. A családban, az óvodákban, az általános iskolákban és a középiskolákban is kiemelt helyen kellene foglalkozni a közlekedéssel.

Amikor már egy fiatal alkoholos italt fogyasztott, s úgy dönt, hogy ennek ellenére hazafuvarozza a barátait, s a vagányságát bizonyítva az egyik hosszabb utca elején rálép a gázra, még ha egy 15 éves Yugót is vezet, másodpercek alatt a halálba vezető úton találja magát és viszi magával a társait is. Ha szerencséje van, akkor mindannyian megússzák, ha nincs, akkor az életükkel fizetnek, örökre tolókocsiba kényszerülnek vagy más életét oltják ki, s azt a keresztet egész életük végéig vihetik a hátukon.

A fiatal autóvezetők nem szereznek elég tapasztalatot, s tragédia áldozatai lesznek – ez a Belügyminisztérium „Ezer fiatal sofőr” akciójának mottója: mutassunk példát nekik biztonságos és felelősségteljes közlekedésből, addig, amíg nem késő.

Amikor 1999-ben Nebojša Saveljić, a korábbi jugoszláv labdarúgó-válogatott, Niša Saveljić testvére, a Monteniggers együttes tagja életét vesztette egy közlekedési balesetben a Podgorica–Cetinje közötti úton, Igor Lazić, az együttes egyik tagja Vlado Georgijevvel közösen készített egy számot az emlékére, Nem gyorsabban az életnél címmel, amelynek a refrénje mindenki számára irányvonalat kell(ene), hogy képezzen.

„Ne brže od života

Ne, ako misliš bilo gdje

Ti moraš sporije.”

„Nem, nem gyorsabban az életnél,

ha valahová szeretnél eljutni,

muszáj lassítani.”