2024. március 29., péntek

A fiatalok és a nemzeti tanácsok

Aida Ćorović: Egy nem is olyan régmúlt időszak politikájának a túszai vagyunk

A novi pazari Urban-in civil szervezet és a Belgrádi Emberi Jogi Központ közös, május óta zajló projektumának keretében hétfőn este Szabadkán tartottak kerekasztal-beszélgetést a fiatalok és a nemzeti közösségek nemzeti tanácsainak témájában. Az Európai Unió által támogatott projektum célja megmozgatni a fiatalokat, hogy minél nagyobb számban és minél aktívabban vegyenek részt a nemzeti tanácsok munkájában.

Dr. Darko Milutin, az Urban-in képviselője elmondta, a vonatkozó felmérésekből kiderül, hogy a fiatalok java része semmit nem tud saját közösségének nemzeti tanácsáról, annak működéséről vagy hatásköreiről. Ideális esetben a fiatalok már a nemzeti tanácsi választások folyamatában is részt vesznek, később pedig bekapcsolódnak a megalakított tanácsok munkájába, magyarázta Milutin, mondván, hogy a projektum, elsősorban anyagi okok miatt, a magyar, a horvát, a bosnyák, az albán és a roma közösségekre, illetve nemzeti tanácsaira terjed ki.

Aida Ćorović köztársasági parlamenti képviselő azt kifogásolja, hogy a fiatalok szinte semmit nem tudnak a nemzeti tanácsokról. A fiatalok egyébként a szerbiai társadalom egyik legmarginálisabb rétege, értékelte Ćorović, hozzátéve: az utóbbi időszakban több olyan brutális incidensről is értesülhetett a közvélemény, amelyeknek fiatalok voltak a résztvevői, és ezek az incidensek bizonyítják, hogy mekkora gondok jellemzőek a szerbiai társadalomban és a fiatalok között.

– A fiatalok nem vesznek részt a fontos folyamatokban. Ez a megállapítás nem csak a nemzeti kisebbségi közösségek fiataljainak és a kisebbségi kérdések tekintetében érvényes. Az, hogy a nemzeti tanácsok munkájában nem vesznek részt a fiatalok, már csak amiatt is érthetetlen, mert a tanácsok tevékenységének java része éppen a fiatalokat, helyzetük jobbá tételét célozza meg. Ha a fiatalokat kihagyjuk a folyamatokból, akkor az adott folyamat eleve sikertelenségre ítéltetett. Kis országban élünk, de úgy tűnik, nem ismerjük egymást. A fiatal bosnyák nem ismeri a fiatal magyart, a fiatal albán nem ismeri a fiatal ruszint, ők együtt pedig nem ismerik a fiatal szerbet. Egy nem is olyan régmúlt időszak politikájának a túszai vagyunk. Ha nem alakul ki megfelelő párbeszéd a különböző nemzetek és elsősorban a különböző nemzetiségű fiatalok között, akkor Szerbia soha nem lehet komoly interkulturális ország – fogalmazott Ćorović.

Dr. Goran Bašić, a köztársasági ombudsman kisebbségi jogokért felelős helyettese elsősorban azt tartotta fontosnak elmondani, hogy akármennyire is jó a nemzeti tanácsokról szóló törvény, szerinte nem ad valós döntéshozatali lehetőséget a kisebbségeknek. A törvény értelmében a nemzeti tanácsoknak javaslattételi és véleményezési joguk van, érdemi döntéshozatali azonban nem, véli Bašić, aki a tabáni szerbeket és szerveződésüket tartja a kisebbségi önkormányzás iskolapéldájának. Bašić elgondolkodtatónak tartja, hogy az október 26-i nemzeti tanácsi választásokon a külön választói névjegyzékekre feliratkozottaknak csupán a 20 százaléka vett részt. A nemzeti tanácsok vezetőinek el kellene gondolkodniuk azon, hogy nem kellene-e valamit másképpen csinálniuk, fűzte hozzá Bašić.

A kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében jelen volt Szűcs Balázs általános jogi ügyek tanácsosa, aki elmondta: az MNT elsősorban éppen a fiatalokkal foglalkozik, a tanács legösszetettebb programjai őket célozzák meg. Ami a választásokon való részvételi arányt illeti, az valóban nagyon alacsony volt, jegyezte meg Szűcs, mondván, hogy ez feltehetőleg a polgároknak a nemzeti tanácsok irányában tanúsított érdektelenségével magyarázható. Ezt a jelenséget legkésőbb a következő nemzeti tanácsi választásokig meg kell változtatni, tette hozzá Szűcs.