Predrag Petrović, a Köztársasági Szociális-védelmi Intézet igazgatója a népességfogyás aggasztó méreteire hívta fel a figyelmet, kifejtve véleményét, miszerint az állam megfelelő intézkedésekkel képes lenne megtartani a születések jelenlegi arányát. A szóban forgó probléma miatt a kormány 2008-ban elfogadta a népesedési stratégiát, amely egyebek mellett a gyermekvállalási kedvet hivatott serkenteni, ugyanakkor közbeszólt a gazdasági válság, ezért az állam nem hajtja végre maradéktalanul a stratégiában megfogalmazott intézkedéseket, taglalta Petrović.
Vladimir Nikitović, a Demográfiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a témával kapcsolatban elmondta: ha nem változnak a demográfiai mutatók, akkor 2050-ig nagyjából 2 millió lélekkel csökken Szerbia lakosainak a száma. A népesedési stratégia célja az, hogy a következő generáció legalább annyi lelket számláljon, mint az előző, magyarázta Nikitović, mondván: jelenleg az országban a születési arány nőként 1,4 gyermek. Akkor válik kritikussá a helyzet, ha ez az arány 1,3-ra csökken, mivel abban az esetben a társadalom képtelen megújítani önmagát, taglalta Nikitović.
– Az állami költségvetésből évente nagyjából 48–50 milliárd dinárt fordítanak a gyermeket nevelő családok támogatására. A gyermekes családok pénzügyi támogatásáról szóló törvény mentén az országban már hosszú ideje hatályban vannak a fizetett szülési, gyermekgondozási és gyermekápolási szabadsághoz, a családi pótlékhoz, a gyermekpótlékhoz és az iskoláskor előtti intézmény költségeinek fedezéséhez hasonló intézkedések. Ugyanakkor továbbra is probléma, hogy a helyi önkormányzatok nem annyira aktívak ebben a témában, mint kellene, költségvetésükből a jelenleginél sokkal nagyobb összegeket kellene elkülöníteniük a gyermekes családok megsegítésére. A népesedési stratégia pozitív hatása csupán néhány évtized múltával lesz érezhető – fogalmazott Nikitović, aki úgy tudja, hamarosan felülvizsgálják a stratégia eddigi végrehajtását és eredményét, illetve azt, hogy mely területeken kellene módosítani a dokumentumot.
