2021. június 23., szerda

Kit érdekel?

A kapitányválság Szerbiában csak két sportág esetében okoz össznépi megmozdulást. Nem nehéz eltalálni, a fociról és a férfi kosárlabdáról van szó, és az is tény, hogy az utóbbi méretei megközelítőleg sem akkorák, mint az előbbié. A fociszövetség ugyanis megtehetné, hogy a székházán egy külön bejáratot nyit „Csak kapitányoknak” felirattal, és a klasszikus helyett forgó- vagy csapóajtóval látja el. Én, ha a szövetség valaha is bárki véleményét kikérné, a második megoldásra szavaznék, mert a szervezet sokkal inkább hasonlít vadnyugati vendégfogadóra, mintsem előkelő nagyvárosi szállodára.

Mindebből adódik, hogy például a női teniszválogatott kapitányi posztjának betöltése az iroda alkalmazottai, a teniszezőnők és a posztra érdekeltek kivételével az égvilágon senkit sem érdekel. Mint ahogyan éppenséggel senki a füle botját sem mozdította, amikor a korábbi kapitányt elküldték. Két hónap után pedig, minden formaságnak eleget téve, a szövetség kinevezte az új kapitányt, akinek az egyetlen feladata, hogy a válogatottat a zónából visszavezesse a Világcsoportba, amelyben nem is olyan rég, alig több, mint két évvel ezelőtt, még döntőt vívott, de a cseh lányok ellenében lemaradt a titulusról. Ezt a szánalmas 2013-as, majd 2014-es idény követte, amelyben a gárda előbb kiesett a Világcsoport I.-ből, majd a II. csoport minősítőjében is elbukva a zónába zuhant.

Csaknem hihetetlenül hangzik, hogy egy olyan válogatott, amely két volt világelsőt is felvonultathatott volna, nyolc esztendőn át egyszer sem nyerte el a serleget, átengedve azt a reálisan gyöngébbeknek. A szövetséget azonban sose érdekelte, hogy a kapitány miként próbálja megoldani a csapat összeállítását, azaz elérni, hogy Ana Ivanović és Jelena Janković egyszerre álljanak rendelkezésre. A két hölgy közötti magánháború határozta meg a képességek alatti eredményeket, ami mégsem okozott fejfájást, amíg a csapat törvényszerű módon ki nem pottyant a Világcsoportból.

Az addigi kapitánynak mennie kellett, kiírták a pályázatot, és a két, korábban már volt kapitány, egyformán újvidéki illetőségű jelölt közül természetesen nem azt tették posztra, akit a Vajdasági Teniszszövetség támogatott, és aki mellett a válogatott két tagja is kiállt, míg a legmagasabban rangsorolt játékos, egyelőre ugyan csak a színfalak mögött, bejelentette, hogy többé ne hívják.

Mondhatnánk, hogy teljesen mindegy, vajon a megválasztott Tatjana Ječmenica vagy az edzősködés terén lényegesen tapasztaltabb és ezúttal mellőzött Biljana Veselinović – korábban Amélie Mauresmo és Lucie Šafářová, újabban Alize Cornet edzője – lesz a Fed-kupa-válogatott új kapitánya, ha a csapatban nem lesz ott egyszerre a két éve onnan leköszönt Jankovic és a kiváló formában levő Ivanović is. Ha pedig nem lesznek, akkor a többiekkel figyelmet érdemlő eredmény sem lehetséges, bármennyire is szimpatikus lányok a Veselinović mellett kardoskodó Bojana Jovanovski és Aleksandra Krunić. Amikor értesült az új kapitány nevéről, Ana Ivanović azonnal visszatáncolt. Így viszont, legalábbis az új kapitány nyilatkozatai szerint, lehetőség nyílt arra, hogy Janković meggondolja magát, és visszatérjen. De kit érdekel ez? A szövetséget a teniszezőnők véleményén kívül alighanem az se, hogy ki játszik és mi történik majd a zónatornán jövő februárban a budapesti Syma csarnokban.