2024. március 29., péntek

Šešelj felkorbácsolja a kedélyeket

A hágai ügyészség szerint a radikálisok elnöke már múlt héten megszegte a törvényszék egyik feltételét – Horvátország Brüsszelben tiltakozik Šešelj szabadlábra helyezése ellen

A hágai ügyészség elvárja a hágai törvényszék illetékes bírói tanácsától, hogy kísérje figyelemmel Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt múlt héten ideiglenesen szabadlábra helyezett elnökének szerbiai politikai tevékenységét, és ha indokolttá válik, akkor tegye meg a megfelelő lépéseket.

A felszólítást követően Magdalena Spalinska, a törvényszék sajtófelelőse megerősítette, hogy a törvényszék illetékes bírói tanácsának jogában áll saját belátása szerint eljárni Šešelj ideiglenesen történő szabadlábra helyezésével kapcsolatban. Spalinska azt is elmondta, hogy a törvényszék két feltételt határozott meg a radikális pártelnök szabadlábra helyezésével kapcsolatban: Šešelj nem léphet kapcsolatba az ügyében tanúként vagy áldozatként meghallgatott személyekkel, valamint köteles visszatérni Hágába az ítélethirdetésre.

Korábban a hágai ügyészség képviselői a Szabad Európának nyilatkozva azt állították, hogy a törvényszék feltételek nélkül bocsátotta szabadlábra Šešeljt, illetve ezen lépéséről nem egyeztetett az ügyészséggel.

– Mindezt figyelembe véve arra számítunk, hogy a törvényszék figyelemmel kíséri Šešelj tevékenységét, közszereplését, és ha szükségesnek tartja, akkor megteszi a megfelelő lépéseket – nyilatkozták az ügyészségben.

A hágai ügyészség képviselői úgy vélik, Šešelj múlt heti szereplése és nyilatkozatai a tanúk, illetve áldozatok befolyásolásának számítanak, ezért lehet, hogy már most indokolt lenne a törvényszék közbeavatkozása. A Šešelj szereplését követően a régió országaiban elhangzó nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy az SZRP elnöke kedvezőtlenül befolyásolja a régió országai közötti kapcsolatokat, értékelte az ügyészség.

A témához kapcsolódóan Vesna Pusić horvát külügyminiszter elmondta, hogy Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője támogatásáról biztosította, amikor Šešelj retorikájára tett panaszt. Mogherini feltehetőleg állást is foglal Šešelj szereplésének kapcsán, jelentette be Pusić.

– Beszámoltam az EU külügyminisztereinek arról, hogy milyen helyzet állt elő Šešelj szabadlábra helyezését követően. Šešelj retorikája agresszív, háborútámogató, ezzel pedig negatívan befolyásolja a régióban az uniós integrációnak köszönhetően elindult kedvező folyamatokat. Egyértelmű, hogy Šešelj szereplése káros az európai integrációra nézve, természetesen elsősorban Szerbiára nézve. Éppen ezért számomra indokoltnak tűnik, hogy a hágai intézmények reagáljanak. Az, hogy Šešelj visszakerül-e Hágába és a fogdába, nem Szerbia felelőssége, illetve hatásköre, hanem egyedül Hágáé. Ha Szerbia úgy ítéli meg, hogy Šešelj túlságosan sok problémával jár, akkor a törvényszékkel együttműködve oldja meg ezt a kérdést – fogalmazott Pusić, majd felszólította a szerbiai politikusokat, hogy ítéljék el az SZRP elnökének nyilatkozatait.

Orsat Miljenić horvát igazságügyi miniszter pedig bejelentette, hogy lehetőségeihez mérten a horvát kormány már elkezdett bizonyos dolgokat megtenni Šešeljjel kapcsolatban. Hogy pontosan milyen dolgokról van szó, Miljenić nem kívánta elárulni.

Tonino Picula horvát európai parlamenti képviselő pedig követeli, hogy Šešelj, illetve szabadlábra helyezésének témáját az EP is vitassa meg, mert úgy véli, hogy az EP-nek mindennemű beteges politikai jelenséggel foglalkoznia kell.

– Ezenfelül úgy érzem, hogy az EU jövőbeni bővítésének témájában pontosan meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyeket a majdan csatlakozó országoknak teljesíteniük kell. A csatlakozás folyamatában lévő országoknak, elsősorban Szerbiának, minél előbb meg kell ismerniük ezeket a feltételeket, hogy minél hamarább kijavíthassák az esetleges hibákat – fejtette ki Picula.

Rasim Ljajić, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke nem hiszi, hogy Šešelj képes érdemben erőt lehelni a szerbiai jobboldalba. A radikális retorika valóban ártalmas Szerbiára nézve, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy ennek a politikai opciónak már két alkalommal nem sikerült átlépnie a választási küszöböt, ecsetelte Ljajić, mondván: Szerbia sokat változott azóta, amióta az SZRP elnöke tizenkét éve Hágába ment.

Az SZRP elnökének szabadlábra helyezésének kapcsán Szerbiának egyetlen feladata van, hogy a hatóságok ne állítsanak ki új útlevelet Šešeljnek, mondta Ljajić, majd ismételten csalódottságának adott hangot, amiért a hágai törvényszék tizenkét év után sem volt képes pontot tenni Šešelj ügyének végére. Hága Szerbiába importálta problémáját, nem hiszem azonban, hogy ennek politikai vonalon következményei lennének majd, értékelte Ljajić, aki nem érti a heves horvát tiltakozást.

– A Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok a múlt terhétől súlyosak. Sok kérdés nyitott. Ha ezzel a logikával elkezdünk mindenféle feltételeket megfogalmazni, akkor az nem járul hozzá az alapvető cél megvalósításához, vagyis a gazdasági együttműködés fokozásához – közölte Ljajić.