Elvi megállapodás született a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a szükséges takarékossági intézkedések kapcsán – közölte tegnap Dušan Vujović pénzügyminiszter a Külföldi Befektetők Tanácsa fehér könyvének tegnapi belgrádi bemutatóján, amely a szerbiai beruházási környezettel kapcsolatos kifogásokat és ajánlásokat tartalmazza. A miniszter elárulta, hogy a nemzetközi pénzintézet november 4-e és 20-a között Szerbiában tartózkodott küldöttségével abban egyeztek meg, hogy a következő három évben Szerbiának a hazai össztermék (GDP) 4,2 százalékát kell megtakarítania, vagyis 1,3–1,4 milliárd eurót. A megtakarítási ütemterv, tehát hogy melyik évben mekkora összeget kell megspórolni, egyelőre ismeretlen. Erről még nem született döntés.
A pénzügyminiszter biztos abban, hogy hamarosan létrejön a hitelmegállapodás a Valutaalappal. A hitelszerződést érintő kérdések 99 százalékában egyetértésre jutottak – húzta alá a tárcavezető. Még tárgyalnak a gáztranzitdíj bevezetéséről, valamint a Szerbiai Villanygazdaságon belüli takarékossági intézkedésekről és az állami vállalatok átszervezéséről – árulta el újságírói kérdésre Vujović.
A pénzügyi tárca vezetője is megerősítette, hogy az IMF-küldöttséggel folytatott tárgyalások központi témája a közvállalatok kérdése volt. Vujović úgy fogalmazott, hogy első alkalommal történik meg, hogy a hitelmegállapodás programjának háromnegyed része arról szól, hogy az IMF figyelemmel fogja kísérni a közvállalatokban végrehajtandó reformokat és az állami vállalatokban lebonyolítandó szerkezetátalakítást.
Vujović példaként említette a Szerbiai Villanygazdaságot, amelynek 600 igazgatója van.
– Mindenki törzsfőnök, és nyoma sincs az indiánoknak! – jegyezte meg.
A veszteséges közvállalatok január 1-jétől nem fizethetik ki a munkások bérét úgy, ahogy eddig tették.
– A költségvetésben szavatolnak majd bizonyos tartalékösszeget a bérek kifizetésére, de nem ekkora jövedelmekre, mint amelyeneket ma folyósítanak – mondta a pénzügyminiszter arra emlékeztetve, hogy egyes közvállalatokban 20-30 százalékkal magasabb az átlagbér, mint a közszférában, a versenyszféráról nem is beszélve. Az ottani bérezést átlagosan 40 százalékkal haladják meg a közvállalati fizetések.
– Számítok a szerbiai közvélemény támogatására, mert ezeknek az intézkedéseknek a forrásokkal való ésszerű gazdálkodás a céljuk – jegyezte meg Vujović.
A takarékossági intézkedések a Srbijagast is kötelezik. Az állam ki fogja fizetni a gázszolgáltató közvállalat tartozásait, ennek fejében azonban a nagyvállalattól elvárja, hogy rendezze gazdálkodását.
ELVÉGZETT HÁZI FELADAT
Srboljub Antić közgazdász, a Nemzetközi Valutaalap egykori képviselője tegnapi belgrádi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy a szerb kormány végre elvégezte a „házi feladatot”, megtette azokat az elvárt lépéseket, amelyek igazolják, hogy lehet rá számítani komoly tárgyalófélként. Ebből kiindulva Antić is úgy véli, hogy valószínűleg létrejön a hitelmegállapodás.
Ha ez megvalósul, a közgazdász szerint a jövőben az IMF állandó vendég lesz Belgrádban, ugyanis a hitelszerződésnek legalább 6 vagy akár 12 felülvizsgálatát kell majd elvégezni, és nagyon szigorúan ellenőrzik a reformok végrehajtását. A szerb kormánynak nincs meg a szükséges tapasztalata ilyen összetett változtatások véghezviteléhez, ezért van szüksége az IMF szakértői támogatására – véli a közgazdász.
