Megkezdődött az iráni atomtárgyalások utolsó felvonása. Az érintettek tegnap Bécsben, a luxusszállóként működő Coburg-palotában ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy a rendkívül összetett kérdésről egyeztessenek.
A probléma megoldását szorgalmazó Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország képviselői arra szeretnék rávenni Iránt, hogy ne gyártson nukleáris fegyvert, s erre adjon biztosítékot is. Mindezért cserébe az iráni gazdaságot évekig fojtogató nemzetközi büntetőintézkedések végleges megszüntetését ígérik Teheránnak.
A Nyugaton és Izraelben rengeteget bírált iráni nukleáris programról tavaly novemberben Genfben már sikerült ideiglenes, fél évre szóló megállapodást kötni. Az akkor történelmi jelentőségűnek minősített megegyezés értelmében Irán korlátozta vitatott atomprogramjának bizonyos elemeit (például csökkentette az urándúsítás szintjét), és „kimerítő vizsgálatokra” beengedte az atomsorompó-egyezmény betartatását ellenőrző ENSZ-szervezet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit a nukleáris létesítményeibe. Ennek fejében a „hatok” határozott időre, részlegesen enyhítették az Irán elleni szankciókat, és az abból fakadó elszigeteltségét.
A remények szerint a genfi dokumentumot átfogó és végleges egyezménnyel váltanák fel, amelyet már július 20-áig el kellett volna fogadni. Ez nem sikerült, de a sajátos atommérkőzés résztvevői a nyáron elhatározták: 2014. november 24-éig folytatják a megbeszéléseket, illetve addig egyezségre jutnak.
A végleges megállapodást célzó tárgyalások az év elején kezdődtek, de még mindig nem tudni, lesz-e megegyezés. Bár az eddigiekben sikerült előrelépni, lényeges nézetkülönbségből még mindig akad néhány. Ezért nem biztos, hogy tartható a november 24-ei határidő, sőt elképzelhető a módosítása, vagyis egy újabb halasztás.
A legfőbb vitás kérdés továbbra is az urándúsítás, amelynek keretében atombomba gyártásához nélkülözhetetlen hasadóanyag és az atomerőművek működtetéséhez szükséges nukleáris fűtőanyag egyaránt előállítható. A nagyhatalmak éppen ezért azt követelik Irántól, hogy radikálisan és tartósan csökkentse az urándúsítást, illetve az erre alkalmas centrifugák számát. Teherán eddig elutasította a nagyarányú csökkentést. Azt szeretné, ha minél több korszerű urándúsító centrifugája maradna. A Nyugat, de főképp Izrael ezért továbbra is attól tart, hogy Irán a békés célú nukleáris programja leple alatt atomfegyver gyártására is felhasználhatja a dúsított uránt.
A NAÜ november elején közzétett jelentésében jelezte is, hogy Teherán nem válaszolt az atomprogramjának katonai jellegét puhatoló kérdésekre. Irán továbbra is azt ismételgeti: nukleáris programja kizárólag békés jellegű; elsősorban atomerőművek működtetését szolgálja, és nem célja atomfegyver előállítása.
