Milovan Drecun, a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi Bizottságának elnöke kedden megcáfolta Edita Tahiri koszovói kormányfőhelyettes állítását, hogy a koszovói lakosok vasárnaptól koszovói útlevéllel is átléphetik a Szerbia és Koszovó közötti adminisztratív határvonalat, illetve Szerbia és valamelyik másik ország határátkelőhelyét. A koszovói polgárok a Szerb Köztársaság által kiállított személyi igazolvánnyal utazhatnak, nyomatékosította Drecun.
– Szó sincsen semmiféle koszovói útlevélről. Erről eddig szó sem volt, és Szerbia soha nem egyezne bele egy ilyen megoldásba. Edita Tahiri csupán kitalálta ezt az egészet. Ha valamelyik koszovói lakos Szerbián átutazva kíván beutazni valamelyik országba, akkor szerb oldalon csupán az átmeneti pristinai szervek által kiadott személyi igazolványt, valamint a Szerbia és Koszovó közötti adminisztratív határvonalon kiadott bizonylatot kell felmutatnia. Az már nem Szerbiára tartozik, hogy a szomszédos ország határátkelőhelyén a hatóságok milyen dokumentumot kérnek az utastól – magyarázta Drecun.
A Tahiri kabinetjében vasárnap megfogalmazott közleményben az áll, hogy a koszovói polgárok Koszovóban kiadott útlevéllel léphetnek be Szerbia területére, illetve innen ugyanezzel az útlevéllel utazhatnak tovább Horvátország, Macedónia, Bulgária és Magyarország irányába. A koszovói polgárok a niši és a belgrádi repülőtereken is használhatják külföldi utazáshoz koszovói útleveleiket, áll a közleményben, mint ahogyan az is, hogy a szerbiai és a koszovói technikai tárgyalócsoportok szeptember 16-án állapodtak meg ebben a szabályozásban brüsszeli tárgyalásuk során.
A megállapodás azt is pontosan szabályozza, hogy a Koszovóról Szerbián át külföldre utazók mely határátkelőkön használhatják a Koszovóban kiadott útleveleket: Horvátország esetében ez a šidi határátkelőhely, Magyarország és Szerbia között Kelebia, Bulgária esetében Gradina, Macedónia esetében pedig a preševói határátkelőhely.
Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója szeptember 18-án a Večernje Novostinak nyilatkozva kifejtette, hogy Szerbia nem ismeri el a Koszovóban kiállított útleveleket, és a szabad utazást szabályozó megállapodás egyáltalán nem foglalkozik ezzel a témával. A megállapodásban arról van szó, hogy a koszovói lakosság személyi igazolványával a korábbiakhoz képest több határátkelőhelyen is beutazhat Koszovóból Szerbiába, illetve később Szerbiából a meghatározott országok valamelyikébe.
|
A balkáni Benelux államok Dušan Janjić elemző nem ért egyet Dejan Pavićević kapcsolattartó tiszttel, hogy a hétvégi megállapodás, valamint a szabad utazás megkönnyítését szavatoló megállapodás nem a Belgrád és Pristina közötti diplomáciai kapcsolatok kiépítését jelenti. Hosszú távon a cél az úgynevezett balkáni Benelux államok megalakítása, magyarázta Janjić, mondván, hogy ami a hivatalos látogatásokat illeti, eddig azok az EU közvetítésével valósultak meg, az elkövetkezendőkben viszont két kormány egyeztet erről kapcsolattartó tisztjeinek közvetítésével. Ivo Visković, Szerbia volt németországi nagykövete inkább áldiplomáciai kapcsolatoknak nevezné ezeket a folyamatokat. Az ilyen ál-diplomáciai kapcsolatok az egymást független államként nem elismerő enklávék között számítanak természetesnek, amelyek valamilyen módon kapcsolatot szeretnének egymással fenntartani, magyarázta Visković, majd hozzátette, hogy ezek a kapcsolatok idővel a valós diplomáciai kapcsolatok kiépüléséhez vezethetnek, jelenleg azonban csupán arról van szó, hogy Belgrád egyszerűbbé szeretné tenni a Koszovóban élő emberek életét. |
A szerb és a koszovói technikai tárgyalócsoportok az elmúlt hétvégén is találkoztak Brüsszelben. Ezúttal arról állapodtak meg, hogy december 1-jétől a szerbiai és koszovói illetékeseknek nem az EU belgrádi, illetve pristinai irodájához kell fordulniuk, ha Koszovóba, illetve Szerbiába szeretnének látogatni, hanem Pristina belgrádi, illetve Belgrád pristinai kapcsolattartó tisztjéhez, magyarázta Dejan Pavićević, Belgrád pristinai kapcsolattartó tisztje, aki cáfolja, hogy ez nem más, mint a Belgrád és Pristina közötti diplomáciai kapcsolatok kiépítésének első lépése. A rendelkezés nem más, mint a hivatalos látogatások egyszerűbbé tétele, mondta Pavićević, majd hozzátette, hogy a látogatásokhoz december 1-jétől már nem engedélyt kell kérni, csupán bejelenteni azokat. Válaszolva az újságírói kérdésre, hogy minek van szükség erre a procedúrára, ha Koszovó Szerbia része, Pavićević kifejtette: 1999-től kezdve Koszovóban különleges szabályok léptek életbe, összhangban az ENSZ 1244-es határozatával.
Pavićević is azt állítja, hogy a szabad utazást megkönnyítő megállapodás mentén a koszovói lakosok személyi igazolvánnyal, valamint a Szerbia és Koszovó közötti adminisztratív határvonalon kiállított bizonylattal utazhatnak külföldre.
