2024. március 28., csütörtök

Újvidéken tanácskozott a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság

A földtulajdon és a fenntartható fejlődés volt az idei konferencia témája

A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság szombaton, Újvidéken, a tartományi kormány épületében rendezte meg a magyar tudomány napjának szentelt tanácskozást, A Magyar Tudomány Napja Délvidéken: Föld- és ingatlantulajdon, fenntartható mezőgazdasági fejlődés kerettémával. A tanácskozáson a szerbiai kutatók mellett kiemelkedő magyarországi kutatók is részt vettek.

Dr. Szalma József akadémikus, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, az MTA doktora, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnöke kifejtette, hogy a tanácskozás azért fontos, mert a 15 éve működő Vajdasági Magyar Tudományos Társaság megemlékezik a magyar tudomány napjáról.

– E jeles ünnepről a Magyar Tudományos Akadémia november 4-én központi helyszínnel, Budapesten szokott megemlékezni. Ez a tanácskozás az MTA egyik határon túli műhelye, s így beletartozunk a Kárpát-medencei tudományos és kulturális közegbe, mivel anyanyelvünkön jelentetjük meg a társadalom és a természettudományok aktuális kutatási eredményeit. Idén egy olyan témát dolgoztunk fel, amely időszerű, hiszen a földtulajdon és az ingatlantulajdon kérdése került előtérbe. A jogászok, a közgazdászok, a szociológusok és a történészek is közreműködnek tanulmányaikkal.A másik nagy kérdéskör a fenntartható fejlődés, amelyben a természettudós kollégák jeleskednek. Közös téma, hogyan tudjuk megőrizni a kulturális környezetet, építészeti örökséget és egyebeket, valamint a természet adta értékeket. Ez nemcsak minket, tudósokat, hanem a gyermekeinket, unokáinkat, az elkövetkező generációkat is érintő kérdés ‒ nyilatkozta dr. Szalma.

Dr. Kocsis Károly akadémikus, az MTA a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy az egységes magyar tudományosság kérdése az első világháborúig nem merült fel.
‒ Mintha az alapító tagok látták volna a jövőt és így az MTA rövidítés nem magyarországi tudományos akadémiát, hanem a Magyar Tudományos Akadémia nevet helyettesíti és így már nemzeti szinten lehet beszélni a tudomány műveléséről. 1990-től kezdve az MTA megpróbálja egyesíteni a nemzetet, azóta lehetővé teszi minden magyar tudósnak, hogy tagja legyen az akadémiának. 1996-ban létrehozták a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságát, amely megkísérli a lehetetlent: Alaszkától Ausztráliáig és a Kárpát-medencében szervezetileg igyekszik összefogni a magyar tudományosságot. Az ezredfordulót követően a határon túli magyar tudósok tömegesen kérelmezték az akadémia köztestületébe való felvételt. Jelenleg több mint 1800 határon túli magyar tudós tagja az MTA-nak, így ők kb. az egytizedét teszik ki a teljes tagságnak. Ezúton is szeretném felhívni a fiatal tudósok figyelmét, hogy csatlakozzanak az akadémiai köztestület népes táborához, hiszen a tagsági pályázat gyorsan lezajlik és támogatásokat igényelhetnek ‒ ismertette Kocsis.