2024. április 20., szombat

A líbiai káosz vadhajtásai

Derna, az IÁ első „előretolt hadállása”

Október végén, egy hideg estén szakállas fegyveresek gyűltek össze a Líbia északkeleti részén fekvő kikötőváros, Derna egyik közösségi háza előtt, ahol torkuk szakadtából kiáltozva hűséget fogadtak az Iszlám Állam (IÁ) vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak. Azon a napon a líbiai szélsőséges szunnita szervezet fellegvárának számító település az első jelentősebb terület lett Irakon és Szírián kívül, amely csatlakozott az IÁ által kikiáltott kalifátushoz.

A 80 ezer lakosú városban már egy ideje ezek a szélsőségesek élet és halál urai: nyilvános kivégzéseket elrendelő bíróságok működnek, a polgároknak nyilvános korbácsolásra kell számítaniuk, ha megsértik az iszlám jogrendet, a saríát, az iskolákban bevezették a lányok és fiúk elkülönítését, emellett törölték a tantervből a történelmet és a földrajzot. A dernai kormányzati épületekben az IÁ irodái találhatóak, a városban az „iszlám rendőrség” logóval ellátott autók járőröznek. Egyre több nő fedi el arcát kendővel. A szélsőségeseknek sikerült megfélemlíteniük helyi ellenfeleiket, közülük sokakat megöltek, míg mások bujkálnak vagy elmenekültek. A másként gondolkodók egyszerűen nem érezhetik magukat biztonságban. A dzsihadisták első találkozóján például a helyi szépművészeti főiskola tanára felállt, és megkérdezte a szakállasokat, mégis mit akarnak és mire vágynak. Két nappal később megölték.

Az IÁ által ellenőrzött legközelebbi területtől mintegy 1600 kilométerre fekvő város elfoglalása betekintést enged abba, hogy a radikális csoport hogyan képes a javára fordítani a helyi zavaros körülményeket. Líbia teljes káoszba süllyedt Moammer Kadhafi hatalmának 2011-es megdöntése óta: szekuláris és iszlamista erők harcolnak egymással, mindkét oldal saját parlamentet és kormányt állított fel, sok helyen pedig milíciák uralkodnak. Dernát ma már egy „emír”, a jemeni származású, Szíriát is megjárt Mohamed Abdalláh, háborús nevén Abu el-Baraa el-Azdi irányítja. A terrorszervezet számos más befolyásos tagja is a líbiai városba ment, és néhány hónap alatt – többek között a riválisok lemészárlásával – egyesítette Derna számos, egymással szemben álló szélsőséges csoportját. A város modellként szolgálhat a terjeszkedni akaró IÁ számára.

A Dzsebel Ahdár (Zöld-hegy) nevű hegyvonulat által védett város egyébként már jó ideje a szélsőségesek fellegvára: az 1980-as és 1990-es években, egy Kadhafi elleni felkelés idején vált azzá. Dernából számos dzsihadista csatlakozott az Irakban a 2003-as amerikai inváziót követő felkeléshez, 2011-ben pedig egész brigádok indultak el Szíriába. Az idén tavasszal azonban sokan visszatértek Dernába. A mozgalom hozzálátott a helyi szélsőségesek toborzásához, szeptemberben pedig megérkezett El-Azdi.

Időközben a dernai tisztogatási hadjárat a világi erőket, azon belül is azokat a liberális aktivistákat vette célba, akik egykor ülősztrájkot folytattak a szélsőségesek ellen, továbbá számos ügyvéd és bíró is a listájukra került. A szélsőségesek a márciusi és júniusi választások idején megrohamozták a helyi szavazóhelyiségeket, megakadályozva a voksok leadását. Júliusban egy volt liberális képviselőt fényes nappal agyonlőttek. Megölése után alábbhagyott a szélsőségesek elleni mozgalom lendülete.