Alaposan ráijesztett Észtországra és Lettországra az orosz elnök egyik tanácsadója. Szergej Markov egy tévéinterjúban azzal fenyegetőzött, hogy háborús konfliktus esetén mindkét balti állam eltűnik, „nem marad belőlük semmi”. A két kis ország azért részesült ilyen kemény figyelmeztetésben, mert Moszkva szerint a területükön élő népes orosz kisebbséghez barátságtalanul viszonyulnak.
Markov azt ugyan nem részletezte, hogy a fenyegetést miként is kell érteni, de a Krím félsziget márciusi orosz bekebelezéséből akár ki lehet következtetni, mire is gondolhatott Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója. Talán arra, hogy Észtország és Litvánia függetlenségéből nem marad semmi, mert esetleg a Krím sorsára jutnak. Természetesen a sokkal rosszabb lehetőséget, illetve forgatókönyvet sem lehet kizárni, vagyis azt, hogy a „nagy háborúban” a két ország megsemmisül. A háború előjelei szerencsére nem körvonalazódnak, de a krími és a kelet-ukrajnai helyzet miatt kiélezett orosz–NATO viszony következményeként a Baltikum térségében szaporodnak a vészjósló jelek.
A NATO keleti határának más térségeiben sem sokkal jobb a helyzet. A szövetség légtere közelében már hetek óta szokatlanul sok orosz katonai repülő „cirkál”, köztük bombázók, vadászgépek és tankerek is. Többségük a nemzetközi légtérben végzett manővereket, nem sértették meg a NATO légterét, de nagyon közel repültek hozzá. A nyugati katonai szövetség szerint az orosz manőverek száma az ukrán konfliktus kezdete óta nőtt meg jelentősen az európai légtérben, emiatt a NATO-nak az idén már száznál is többször kellett beavatkoznia.
A szokatlan intenzitású tevékenység keretében orosz gépek megközelítették a brit légteret is, sőt kirepültek az Atlanti-óceán fölé, megközelítetve Portugália nyugati partjait.
Az orosz harci gépek gyakori felbukkanása miatt a Balti-tenger környékén egyre nagyobb a feszültség. Arrafelé már légtérsértés is történt: októberben egy Iljusin – rövid időre, és engedély nélkül – berepült Észtország fölé. A térségből NATO-vadászgépeknek kellett elüldözniük, amely Moszkva szerint gyakorlaton vett részt, és eltévedt, de az észt légteret nem sértette meg.
A földön szintén történtek szokatlan események az észt–orosz határon. Az ősz elején az FSZB orosz biztonsági szolgálat néhány embere átment a túloldalára, vagyis behatolt a NATO területére, ahol elfogták, majd Moszkvába hurcolták az észt kémelhárítás, a Kapo egyik ügynökét. Elrablása alig két nappal azután történt, hogy Barack Obama amerikai elnök felkereste Észtországot, és a NATO támogatásáról biztosította szövetségeseit.
