2024. március 29., péntek

Mit tegyünk, ha hibás az adókivetés?

November 15-éig fizetni kell, utána kamatot számolnak föl – Telek vagy termőföld? – Zentai helyzetkép

Zenta községben (is) az utóbbi hetekben kézbesítették a polgároknak a vagyonadóról szóló végzéseket. Ebben az évben változott a termőföld után fizetett adó elszámolása (korábban a kataszteri jövedelem alapján kellett fizetni, újabban a föld értékét vették alapul), valamint a telekbér telekadóvá történt átminősítése hozott változást: van, akinél valamelyest csökkent, viszont a külső területeken növekedhetett a kötelezettség.

A községi adóigazgatóság – jórészt a kataszter adataira építve – igyekezett minél pontosabb adatbázist létrehozni, de mivel a kataszteri nyilvántartás gyakran hiányos, így biztosan megtörténik, hogy hibás adatok alapján is készülnek adókivetések. Ilyen esetekben az adóigazgatóságnál (a városháza földszintjén, nem pedig az adóhivatalban!) kell kérni dokumentumok alapján a javítást. Ezt azonnal meg is teszik, tehát módosítják a végzést. Előreláthatólag rövidesen a községi képviselő-testület elé kerül egy rendeletjavaslat, amelyet ha elfogadnak, akkor minden év március 31-éig kötelesek lesznek jelenteni a polgárok minden, a vagyonukkal kapcsolatos változást.

Mindezt Kanyó Mariannától, a helyi adóigazgatóság vezetőjétől tudtuk meg. Miként azt is, hogy az adókötelezettek a napokban kitöltött befizetőlapot („csekket”) is kapnak, amelyen a pillanatnyi teljes tartozás összege szerepel, tehát nem csak az esedékes utolsó negyed. Persze némileg bosszankodhatnak az érintettek, mivel a határidő november 15-e (utána kamatot számolnak föl), a kézbesítés pedig legfeljebb néhány nappal a határidő lejárta előtt történik. Ezt a posta „kapacitásával” magyarázzák, s persze a befizetőlap hiánya nem mentesíti a polgárt törlesztési kötelezettsége alól.

A pontos adókivetéssel kapcsolatban is lehetnek (és vannak is) kételyeik a polgároknak, ezért elmondjuk, hogy a végzés házra vagy lakásra, garázsra, építési területre (telekre) és termőföldre szól. És víkendházra is, sőt arra nincs kedvezmény, mivel a tulajdonos nem lakik benne. Ha majd – talán néhány éven belül – elkészül a törvénymódosítás, akkor a gazdasági épületek is adózás alá kerülnek.

Fontos tudnivaló, hogy 10 árnál (1000 négyzetméternél) kisebb telekre – amiből az adózott épület területét is kivonják – nem kell adót fizetni (ezért nem is szerepel a kivetésben). Sok esetben viszont váratlan helyzetet teremtett – elsősorban falvakra és tanyákra vonatkozóan – az a kataszteri nyilvántartás, amely a házhoz vagy tanyához „tartozó” termőföldeket, legyen szó akár több hektárról is, építési területnek tekinti. Mivel az adóalap (nem az adó!) termőföld esetében 80 dinár négyzetméterenként, a tanyai építési területre 310, a falusira pedig 350 dinár, egyértelmű, hogy ez (a telekként történő besorolás) jóval nagyobb terhet ró a tulajdonosra. Lehet kérni az átminősítést termőföldre a kataszteri hivatalban (az adóigazgatóság csak ezután léphet), de tudni kell, hogy ebben az esetben az állam lecsapolási illetéket (ami nem tartozik községi hatáskörbe) fog kivetni a termőföldre. S mivel annak az összege bizonytalan, (egyelőre) nem lehet tudni, hogy melyik változattal jár jobban a tulajdonos.

A zentai községben tavaly mintegy 8 ezer, az idén pedig 13 ezer végzést kézbesítettek vagyonadóra, a fizetendő összeg pedig 12,5 millióról 35,7 millió dinárra növekedett. Az adóigazgatóság vezetőjének elmondása szerint azonban ez nem jelent nagyobb bevételt a község számára, mivel a különbség szinte azonos az eddigi telekbér összegével, tehát csak a levegőadónak is mondott telekbérből lett valóban adó.