Történelmi jelentőségűnek értékelte Barack Obama amerikai elnök azt az Egyesült Államok és Kína közötti kétoldalú megállapodást, amely tartalmazza a világ két legnagyobb gazdaságának vállalásait a károsanyag-kibocsátás szabályozásában. A megállapodás szerint Kínában 2030 körül tetőzik az üvegházhatású gázok kibocsátása, és csak azt követően kezdődhet annak folyamatos csökkentése. Peking eddigre 20 százalékosra kívánja növelni a megújuló energia részesedését az energiatermeléséből. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy 2025-re a 2005. évi szinthez képest 26–28 százalékkal fogja vissza a kibocsátást.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) fő közgazdásza szerint a megegyezés óriási előrelépés az emberiség számára, mivel a két ország együttesen a világ károsanyag-kibocsátásának a 45 százalékáért felelős.
Obama erős és együttműködő amerikai–kínai viszonyt feltételezve képzeli el az Egyesült Államok pozíciójának erősítését az ázsiai és csendes-óceáni térségben – jelentette ki az amerikai elnök a vendéglátójával, Hszi Csin-ping államelnökkel folytatott tegnapi tárgyalásait követő sajtótájékoztatón. Közölte: a találkozón világossá tette, tévhit, hogy Washington célja Kína feltartóztatása lenne. Meggyőződését fejezte ki, hogy találkozói a kínai elnökkel tisztázzák a félreértéseket, és eloszlatják a bizalmatlanságot.
A látogatáshoz időzítve két védelmi megállapodást is bejelentettek, amelyek a katonai konfrontációk megelőzését szolgálják. Elfogadták például, hogy a nagyobb katonai események, védelmi gyakorlatok rendezéséről értesítik egymást, illetve rögzítettek olyan szabályokat, amelyek a levegőben és a vízen történő „találkozásokra” vonatkoznak.
Az Egyesült Államok módosított a kínaiaknak kiadható vízumok érvényességi idején is, így a turista- és az üzleti célú vízumokat tíz évre adják, a diákvízumokat pedig ötre. Egy másik szerződésben elektronikai cikkek vámtételeinek csökkentésére vállaltak kötelezettséget, így félvezetők, orvosi műszerek, GPS-eszközök és más termékek vámja is csökken. A felek egyetértettek a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás előkészületeinek felgyorsításában.
Obama arról is beszélt, úgy érzi, a Kína területi vitáit érintő kérdésekben tárgyalásai során fontos előrehaladást értek el, bár hozzátette, több is lehetséges lenne. Egyben kijelentette, a dél-kínai-tengeri vitákban nincs hivatalos amerikai álláspont.
Obama közölte, az Egyesült Államok Tibetet Kína részének tekinti, és nem támogatja a függetlenségét. Hszi az újságírók előtt jelezte, országa kész emberi jogi kérdésekben párbeszédet folytatni Washingtonnal.
A világ két legnagyobb gazdaságának első számú vezetői között szóba került Észak-Korea kérdése is. Hszi támogatta a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások mielőbbi újrakezdését, és mindketten egyetértettek Észak-Korea teljes atommentesítésében. Elhangzott az is, Peking támogatja, hogy az iráni nukleáris kérdésben november 24-éig megállapodás szülessen.
Szakértők a kínai–amerikai csúcstalálkozót mindkét oldalon a vártnál eredményesebbnek, konstruktívnak minősítették, s egyértelmű jeleket láttak arra, hogy a nagyhatalmak közötti új típusú kapcsolatok kezdeményezése, ha nem is szüntet meg nézeteltéréseket és számol fel érdekellentéteket, pozitív eredményeket szülhet.
