2024. március 29., péntek

A batinai ütközetre emlékeztek

A tartományi kormány alelnöke is emlékezett a jubileumon

Hetven év távlatából visszatekintve a Duna Bezdán és Kiskőszeg irányából egymásra tekintő lakosainak emlékezetében úgy él a batinai (kiskőszegi) csata emléke, hogy a folyó napokig vérvörös volt a kiontott életek miatt. A Duna mentén ez volt az egyik legnagyobb küzdelem a második világháborúban, a német–magyar egységek számára a Dél-Dunántúl védelme volt a stratégiai cél a Vörös Hadsereggel szemben, ahol mindkét fél kíméletlen elszántsággal szegült szembe egymással. Az eseményt csataként is említi a történelem, ám, mivel hosszú ideig elhúzódott, inkább ütközetnek vagy – újabb szinonimával élve – hadműveletnek is tekinthető. A harcot a Tolbuhin marsall vezette 3. Ukrán Front és a hozzá csatlakozott partizánok vívták. Az ütközet a legtöbb forrás szerint 1944. november 11. és 19. között zajlott, de voltaképpen az előkészítő és záró hadműveletekkel együtt november 9. és 30. között folyt. A feljegyzések szerint az 51. Vajdasági Rohambrigád kötelékéből 276 harcos elesett, 917 megsebesült, 243 eltűnt, az oroszok között csak a hősi halottak száma 1170, de a veszteségek mindkét oldalon értelemszerűen nagyobbak voltak.

A csata horvátországi emlékhelyén, Kiskőszeg fölött már 1947-ben fölállították az Antun Augustinčić terve alapján emelt 27 méter magas obeliszket, amelynek hegyén nyolc méter magasan emelkedik az úgynevezett Győzelemszobor. Az emlékmű tömegsír fölött épült, amelyben a Vörös hadsereg 1297 elesett katonája nyugszik. Az ütközet szerbiai oldalán, Bezdán közelében a második világháború egyik legkíméletlenebb Duna menti ütközetének emlékére 1975-ben múzeum épült Kiskőszeggel szemben. A betonból, fából, üvegből emelt, Milorad Berbakov építész tervei nyomán készült emlékhelyet 1981-ben nyitották meg, mára viszont teljesen lepusztult, bel- és külteréből a mozdítható dolgokat ellopták, a környéket benőtte a gaz. Most, az ütközet évfordulója előtt három zombori kommunális közvállat, a Zelenilo, a Prostor és a Čistoća összefogott, és rendbe tette a múzeum környékét. Kiirtották a vad aljnövényzetet, lekaszálták a füvet, megtisztították a múzeumhoz vezető utakat és a parkolóhelyeket.

Itt került sor tegnap a hetvenesztendős megemlékezésre, ami során a Szerbiai Harcosszövetség képviselői koszorút engedtek az áldozatok emlékére a Dunába. A megemlékezésen, miként az azt követő díszülésen, a zombori Mosztonga sportcsarnokban részt vett Miroslav Vasin, a tartományi kormány alelnöke, egyben a tartományi gazdasági, foglalkoztatási és a nemek egyenjogúságával foglalkozó titkárság vezetője is, aki fölszólalásában emlékezett meg a Népfölszabadító Háború eme fontos évfordulójáról.