2024. április 20., szombat

Albán-szerb diplomáciai botrány Belgrádban

Az albán kormányfő közölte, hogy Koszovó függetlensége megmásíthatatlan tény, szerb kollégája pedig kifejtette, hogy Koszovó Szerbia része

Edi Rama albán kormányfő hétfői belgrádi látogatása megtörte az eddigi miniszterelnöki találkozók protokolláris monotóniáját. Rama az előre egyeztetett, szigorú protokoll ellenére Koszovó témáját is érintette az Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel folytatott beszélgetést követően megtartott sajtótájékoztatón és megállapította, hogy a független Koszovó kérdését lezártnak tekinti. Vučić – mély sértésként megélve albán kollégájának fejtegetését – közölte, hogy Koszovó szerb föld és ezt Tiranában is hajlandó elmondani.

A miniszterelnöki találkozót követő sajtótájékoztatót élőben közvetítette a Szerbiai Rádió és Televízió, Rama nyilatkozatát azonban nem közvetítették fordítással, egészen az utolsó újságírói kérdésig. Az SZRTV indoklása szerint technikai okai voltak annak, hogy elmaradt a fordítás. Az albán újságírók elmondása szerint Rama kifejtette: Koszovó függetlensége megváltoztathatatlan realitás, amit egyesek nem hajlandók elfogadni. Az albán és a szerb fél egymástól eltérően vélekednek ebben a kérdésben, ugyanakkor a Koszovóval kapcsolatos valóság megkérdőjelezhetetlen, úgy a régióban, mint Európában, nyomatékosította Rama, majd annak fontosságáról beszélt, hogy Koszovó államiságát számos európai ország elismerte.

– Koszovó függetlensége biztonságosabb hellyé tette a Balkánt. Nagyra értékeljük és folyamatosan ápoljuk a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet. Ezt a dialógust egész Európa sikereként éljük meg. Őszinték vagyunk abbeli szándékunkban, hogy együttműködés alakuljon ki Szerbia és Albánia között. Hiszem, hogy a béke erőt ad a régió népeinek, hogy elfelejtsék a múltban történeteket. A következő generációk Preševo-völgyét a két ország közötti, összekötő hídként fogják megélni – fogalmazott Edi Rama.

ÉLES VÁLASZ

Aleksandar Vučić szerb kormányfő meglehetősen rossz néven vette és saját elmondása szerint provokációként élte meg, hogy albán kollégája, megszegve az előre egyeztetett protokollt, Koszovóról is beszélt a sajtótájékoztatón. Vučić közölte: senkinek nem engedi meg, hogy Belgrádban megalázza Szerbiát. Koszovó Szerbia része és soha semmi köze nem volt Albániához, jegyezte meg Vučić, majd sajnálatát fejezte ki, amiért Rama Koszovó függetlenségét emlegette.

Bármikor szívesen eleget tesz Tirana meghívásának és az albán fővárosban is elmondja, hogy Koszovó Szerbia része, mint ahogyan az a szerb alkotmányban is áll, hangsúlyozta Vučić.

A szerb kormányfő a folytatásban nehéznek értékelte a Ramával négyszemközt folytatott beszélgetést, bár később abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a Szerbia és Albánia közötti problémákat meg tudják oldani.

– Az albán kormányfő látogatása a két nemzet és ország közötti kapcsolatok új fejezetének megnyitását jelképezi. Remélem, hogy Szerbia és Albánia pragmatikus kapcsolatokat ápol majd egymással a jövőben, illetve kizárólag a két ország közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésére összpontosítanak majd. A problémákat csakis párbeszéddel oldhatjuk meg. Tudom, hogy a politikai pontszerzés Szerbiában és Albániában is úgy a legegyszerűbb, ha az ember soviniszta és nacionalista feszültséget kelt. Engem nem azért választottak meg miniszterelnöknek, hogy a demagógia eszközével éljek és így fokozzam népszerűségem, hanem azért, hogy gondot viseljek Szerbia jövőjéről – magyarázta Vučić.

A kormányfők megbeszélték a két ország állampolgárainak utazását egyszerűbbé tevő megállapodás összeállítását. Ennek aláírását követően a két ország polgárai személyi igazolvánnyal utazhatnak be Szerbiába, illetve Albániába. A beszélgetés során szót ejtettek a fiatalok, valamint a két ország közötti gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Vučić szeretné, ha minél több szerbiai üzletember mérné fel az albániai beruházások lehetőségét, úgy az energetika, mint más területek vonatkozásában. A miniszterelnökök egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy a Belgrád–Tirana vasúti sínhálózat projektuma kiemelt szerepet élvez. Ahhoz, hogy az Európai Unió minél kifejezettebben támogassa az utóbbi projektumot, a két országnak közösen kell annak fontosságát hangsúlyoznia, hangzott el. Dušan Vujović pénzügyminiszter Arben Ahmetaj albán gazdasági fejlesztési miniszterrel aláírta a vámszabálysértések megakadályozásáról és kivizsgálásáról szóló megállapodást.

Edi Rama 68 év után az első magas rangú albán állami vezető, aki Belgrádba látogatott. Az utolsó hivatalos, legmagasabb szintű szerb–albán találkozóra Tito és Enver Hoxha között került sor, 1946-ban. Ramának eredetileg október 22-én kellett volna Belgrádba utaznia, ám a két ország közötti labdarúgó-mérkőzésen történt incidens után kialakult helyzet miatt hétfőre halasztották a látogatást.

A szerb elemzők azt is provokációként és a diplomáciában elfogadott szabályok megszegésének tekintik, hogy Rama kedden ellátogat a Preševo-völgyi albán községekbe.

ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉG

A szerbiai elemzők egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy Belgrádban hétfőn diplomáciai botrány történt, amely nem befolyásolhatja pozitívan a két ország közötti kapcsolatokat.

Edi Rama politikai pontszerzés okán élt vissza szerbiai látogatásával, értékelte Aleksandar Popov, a Központ a Regionalizációért civil szervezet elnöke. Rama bátor emberként szerette volna magát feltüntetni, tette hozzá Popov.

Virággal várják

Preševo központjában, ahol tavaly év elején a szerb kormány döntése nyomán lebontották a Preševo, Medveđa és Bujanovac Felszabadítási Hadsereg (UÇPMB) elesett tagjainak emlékére felállított emlékművet, hétfőn egy virágkompozíciót állított fel a városi vezetés. Nem hivatalos értesülések szerint a koszorúkból és cserepes virágokból álló kompozíciót azért éppen most helyezték el az UÇPMB elesett tagjainak emlékére, mert Edi Rama ma Preševóba is ellátogat.

– Rama így próbálja erősíteni pozícióját Albániában, valamint úgy igyekszik magát feltüntetni, mint minden albán érdekének a védelmezőjét. Nem ildomos, hogy a vendég kioktatja vendéglátóját és megkísérli neki előírni, hogy mit kellene tennie. Rama sokkal diplomatikusabban is kifejezhette volna magát. Esetleg azt mondhatta volna, hogy Albánia mindent megtesz a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd segítésének érdekében. A miniszterelnöki találkozót korábban úgy értékelték, mint a két ország közötti kapcsolatok új fejezetének megnyitását. Mindez mostantól már nem érvényes. A találkozón jellemző hangulat nem sok jót ígér a két ország közötti kapcsolat normalizálódásának tekintetében. Egyébként sok minden függ attól is, hogy miként alakul holnap Rama látogatása a Preševo-völgyben – taglalta Popov.

Dušan Janjić, az Etnikai Kapcsolatok Fórumának elnöke Vučić fellépését sem tartja sokkal méltóbbnak. Rama és Vučić mindketten rendkívül félnek szavazóik reakciójától, ezzel magyarázható a két kormányfő fellépése a sajtótájékoztatón, véli Janjić, aki egyébként nem érti, hogy miért éli meg bárki is provokációként Rama azon megállapítását, hogy Koszovó államisága tény, hiszen köztudott, hogy Albánia elismeri Koszovó függetlenségét.

Spontán tiltakozás Észak-Koszovóban

Kosovska Mitrovica északi részén az Ibar folyón átívelő híd lábától hétfő délután tiltakozó autós felvonulásra került sor. Több száz szerb polgár tiltakozott ilyen módon Edi Rama Belgrádban elhangzó kijelentése miatt. A tiltakozók gépjárműveikre Szerbia zászlaját és Aleksandar Vučić képét függesztették.

Zoran Mojsilović, aki Kosovska Mitrovica északi részében tagja a városi képviselő-testületnek, elmondta, hogy a polgárok ilyen módon kívánták támogatásukról biztosítani a szerb miniszterelnököt. Mojsilović felháborítónak tartja Rama szereplését a szerb fővárosban.

A tiltakozás egyik résztvevője azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a polgárok spontán gyűltek össze tiltakozni.

– Ha valaki Franciaországból vagy Németországból mondja el ugyanezt Belgrádban, akkor nem így reagál a szerb államvezetés és a sajtó. Mindenki tudja, hogy Albánia számára Koszovó független állam és azért lobbizik világszerte, hogy ezt minél több ország elismerje – magyarázta Janjić.

Predrag Simić politikai elemző szerint a két kormányfő elkockázta annak lehetőséget, hogy jobbá tegyék az országaik közötti kapcsolatokat. Úgy tűnik, hogy az albán kormányfő képtelen volt visszafogni magát és tartózkodni a nacionalista megnyilvánulásoktól, emelte ki Simić, mondván, hogy egyértelmű diplomáciai botrányról van szó.

– Azután, ami a Szerbia–Albánia mérkőzésen történt, sokan arra számítottak, hogy az albán kormányfő igyekszik majd enyhíteni a kedélyeket. Ennek éppen az ellenkezője történt. Egyszerűen nem tudom, hogy mindezek után hogyan válhatnának jobbá a Szerbia és Albánia közötti kapcsolatok, amelyek már eddig is a lehető legalacsonyabb szinten voltak, pontosabban nem is léteztek – fogalmazott Simić.