2024. március 29., péntek

Nem hozott stabilitást a választás Ukrajnában

A frontvonalon fokozódtak a harcok, a lakosság egyre elkeseredettebb

Bár már lassan két hét telt el az előrehozott ukrajnai parlamenti választások óta, a Központi Választási Bizottság (CVK) még mindig nem tudott hivatalos végeredményt hirdetni. Persze a legfontosabb dolgok így is ismertek. Például az, hogy az október 26-ai népakarat-nyilvánítás a magukat Európa-barátnak mondó erőknek kedvezett. Az ellentáborban azt mondják, azért, mert a jól ismert körülmények miatt milliók nem tudtak élni alkotmányos jogukkal. Ez pedig egyértelműen az Euromajdan erőinek malmára hajtotta a vizet, bár körükben is volt egy nagy vesztes, merthogy a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt a törvényhozás falain kívül rekedt.

Ami magyar szempontból különösen lényeges: továbbra is lesz magyar tagja a kijevi parlamentnek. Gajdos Istvánt, aki 2012-ben a Régiók Pártja listáján jutott mandátumhoz, most Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke váltja, aki az elnök pártjának színeiben lett képviselő.

Elemzők szerint az előrehozott választások utáni állapotok meglehetősen hasonlítanak a 2005-ös helyzethez, amikor a Viktor Juscsenko nevével fémjelzett narancsos erők kerültek hatalomra. Ám azzal nagyon rosszul sáfárkodtak: Juscsenko és egykori legfőbb szövetségese, Julija Timosenko között olyan szintű konkurenciaharc bontakozott ki, hogy az végül mindkettejük bukásához vezetett. Az ex-elnök mára végképp eltűnt a politikai süllyesztőben – noha tíz évvel ezelőtt elsöprő többséggel, 72 százalékos eredménnyel választották az ország elnökévé –, a gázhercegnő pedig sok-sok megpróbáltatás után épp hogy átgurult az 5 százalékos parlamenti küszöbön, befolyását tekintve azonban majdhogynem elhanyagolható. Elemzők szerint ugyanez megismétlődhet Petro Porosenko államfő és Arszenyij Jacenyuk leköszönő, de várhatóan újra kinevezendő miniszterelnök között. Emiatt sokan biztosra veszik, ez a parlament sem tölti ki mandátumát.

A lezajlott szavazás csak sokasította a kérdőjelek számát. A választások eredménye rákényszeríti Porosenkóékat arra, hogy egyezségre jussanak Arszenyij Jacenyuk kormányfő pártjával, a Népfronttal. Óriási meglepetés lenne, ha nem Jacenyuk maradna a miniszterelnök, s ez – akárhogyan is alakul az egymás közötti viszony – biztosan korlátozni fogja az államfő szabadságát és mozgásterét. Egyelőre csak az a kérdés, megelégszenek-e a Porosenko–Jacenyuk koalícióval, vagy beveszik még a választások meglepetéspártját, az Euromajdan hatására alakult Szamopomicsot (Önsegítés), amit Andrij Szadovij lembergi polgármester hozott létre. Formációjával lényegében kiütötte a nacionalista Szvobodát, hisz szavazótáborát főként azokból a nyugat-ukrajnai régiókból merítette, ahol korábban a Szvoboda dominált. Árulkodó jel, hogy a Szamopomics Kijevben megnyerte a pártlistás szavazást. Eredményük azt a szakértői vélekedést támasztja alá, hogy a Majdanon történtek után, a kelet-ukrajnai válság közepette az emberek igénylik az új formációkat, az új szereplőket, s nagyjából ugyanerre vezethető vissza a korábban ismeretlen radikális párt biztos parlamenti jelenléte. Ugyanakkor az államfő számára egyenesen sárga lapos figyelmeztetéssel ér fel, hogy amíg májusban ötven százalék feletti eredménnyel választották meg a megbuktatott Viktor Janukovics utódjául, alig öt hónappal később kevesebb, mint felére csökkent támogatóinak száma.

A megbuktatott és ellehetetlenített Régiók Pártja bázisán létrejött Ellenzéki Blokk szereplése megosztja az elemzőket. Vannak, akik jónak mondják a tíz százalék körüli eredményüket, mert ez több lett a várhatónál. S mindezt úgy teljesítették az ex-régiósok, hogy a Krímen élők egyáltalán nem szavazhattak, Donyeck megye lakosainak egyharmada, a Luhanszk megyében élőknek pedig az egyötöde járulhatott csupán az urnákhoz. Több millió ember volt korlátozva alkotmányos jogának gyakorlásában, amit igyekszik is hangsúlyozni a meggyengült oppozíció, merthogy az ő szavazótáboruk a felsorolt régiókban a legnagyobb és legerősebb. Beszédes tény, hogy amíg az elnök tömbjének még ott is, ahol a leginkább jól szerepelt, harminc százalék körüli a támogatottsága, addig az Ellenzéki Blokk a megcsonkított Donyeck-medencében majdnem hatvan százalékon végzett. A fanyalgók viszont csak azt hangsúlyozzák, hogy ilyen gyenge képviselettel a Moszkva-barát erők még sosem rendelkeztek. Ehhez hozzájön még az is, hogy a független Ukrajna történetében most először nem került be a parlamentbe a kommunista párt, noha az orosz ajkú vidékeken jól szerepeltek, de összességében jócskán a bejutáshoz szükséges öt százalék alatt maradtak. Elemzők ezzel végleg pontot tesznek a kommunista párt jövőjére, főként úgy, hogy a radikálisabb erők eleve a párt betiltását szorgalmazzák.

A Központi Választási Bizottságnak legkésőbb november 10-én közzé kell tennie a hivatalos végeredményt. Ám már jelezték, elképzelhető, hogy ez csak később sikerül. Az új parlament alakuló ülésére várhatóan csak december elején kerül sor. Elviekben addig végeznek a koalíciós tárgyalásokkal. Ugyanakkor az eddigieknél nagyobb stabilitást egyáltalán nem tapasztalni, sőt. Kelet-Ukrajnában fokozódtak a harcok, főként a donyecki és luhanszki „népköztársaságokban” tartott fiktív választások óta. Az ukrán fizetőeszköz tovább romlott, az országban egyre nagyobb az elkeseredettség, a kiábrándultság, a letargia.