2024. március 28., csütörtök

Új idők, korszerű médiumok

A Magyar Szó újvidéki székházában lezajlott a kisebbségi médiumokkal foglalkozó III. regionális konferencia
Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója üdvözölte a vendégeket (Fotó: Ótos András)

Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója üdvözölte a vendégeket (Fotó: Ótos András)

Milyen következményekkel jár majd a médiatéren belül tervezett magánosítások végrehajtása? Esélyeket hoz, vagy gátló tényezőként hat a sajtóorgánumokra? A kisebbségi közösségek közötti kommunikáció hogyan hat ki a médiumokra és értelmezhető-e egy demokratikus társadalom kiépítésének előfeltételeként? Miként tekint a kisebbségi médiára a társadalom, s miként a piac? Ezekkel a témákkal foglalkozott a konferencia, s ezen kérdések megválaszolásának fontosságára mutatott rá a tanácskozás megnyitása során Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója is. Mint mondta, az is állandó kérdésnek számít, hogy milyen módon juthatnak el a sajtótermékek még több olvasóhoz, hogyan szólíthatnak meg még több embert. A diskurzus jelentőségét csak növeli az a tény, hogy nemrégiben három új médiatörvény született Szerbiában, melyek új keretek közé helyezik a sajtó működését – jegyezte meg az igazgató a vendégek üdvözlése során.

Kalman Kuntić művelődési és tájékoztatási segédtitkár szerint társadalmunk olyan specifikus helyzetben van, amikor nem lehet biztosan tudni: még mindig tart-e a múló válság, vagy már egyszerűen életünk szerves részévé vált a krízisállapot. Problémaként mutatott rá arra a tényre, hogy ez a helyzet az újságírást éppúgy befolyásolja, mint más rétegeit a társadalomnak, s kifejtette, hogy az újságírói szakma a gyengébben fizetett kategóriák között van ma, habár sajnos még ennél rosszabbul fizetett rétegek is léteznek. Az egyik kihívást, mint mondta, éppen az efféle helyzetből eredő problémák jelentik, a másik pedig a folyamatos megújulás próbatételeiben jut kifejezésre. Az új médiaplatformok másfajta hozzáállást igényelnek a siker érdekében, s az átállás sohasem könnyű – jegyezte meg felszólalásában Kuntić.

NEM LÉTEZIK VARÁZSPÁLCA

Már folyamatban van a korábban elfogadott médiatörvény-csomag törvénykiegészítésének kidolgozása – közölte Saša Mirković, a köztársasági művelődési és tájékoztatási minisztérium államtitkára. Ezeknek az előírásoknak az előkészítése is olyan körülmények között zajlik, ahogyan a médiatörvények kidolgozása is történt, bekapcsolják a folyamatba a szakma képviselőit is, tette hozzá. A médiumok privatizációjával kapcsolatban pozitívumként beszélt arról a kitételről, mely szerint az adott médiaháznak a magánosítást követően is meg kell őriznie az addigi tevékenységét még legalább öt évig a törvény szerint. Említést tett arról a lehetőségről is, mely szerint ingyenes részvényeket osztanak ki a dolgozóknak ott, ahol egyetlen befektető sem mutat érdeklődést a privatizáció iránt, figyelembe kell azonban venni annak tényét is, hogy az ingyenes részvények nemcsak a tulajdonjogot, hanem az azzal járó kockázatot is átruházzák – közölte Mirković.

A privatizáció témakörében Zoran Sekulić, a Szerbiai Médiaasszociáció igazgatóbizottságának elnöke elmondta, hogy a magánosítás nem hat majd varázspálcaként a hazai média helyzetére és nem javítja majd automatikusan a tartalmak minőségét sem. A projektumalapú tartalomfinanszírozás szerinte annyit jelent, hogy a jövőben az adófizetők pénzét nem a béreknek és juttatásoknak a kifizetésére használják majd fel, hanem olyan témák finanszírozására, melyek ténylegesen a közérdeket szolgálják. Hozzátette viszont: ez az elképzelés elméleti része, a közeljövőben derül majd ki, mit hoz maga a gyakorlat. A privatizáció, mint mondta, magába foglalja annak veszélyét is, hogy a helyi önkormányzatok, melyek az eddigiekben jelentős összegeket fordítottak a sajtóorgánumok finanszírozására, elveszítve tulajdonjogukat elveszítik majd az érdeklődésüket is a finanszírozás iránt, s nem fognak egyetlen tartalmat sem segíteni. A törvény ugyanis nem szab meg semmilyen minimális összeget, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak továbbra is a médiumok finanszírozására kellene fordítania – emlékeztetett Sekulić.

ÚJ ARCULATOK

Luca Bianconi, az Európai Unió szerbiai küldöttsége politikai osztályának első titkára arra fektette a hangsúlyt, hogy Szerbia többnemzetiségű ország, melyben mindegyik közösségnek joga van az objektív, pontos, gyors tájékoztatásra. Véleményének adott hangot, hogy a médiumok normális működését kizárólag a politikai hatások teljes felszámolásával lehet megvalósítani. Ez mindegyik médiumra érvényes, így a kisebbségi sajtóra is – fogalmazott Bianconi.

Nataša Heror, a Heror Media Pont vezetője és a tanácskozás szervezője elégedettségének adott hangot amiatt, hogy az elmúlt években nagy lépésekkel haladtak előre a kisebbségi médiumok Vajdaságban. Mint mondta, sokan közülük felújították internetes felületüket, új arculattal gazdagították a nyomtatott kiadványaikat. Fontosnak nevezte láthatóbbá tenni a kisebbségi sajtót, amit elsősorban az információk szerb nyelvre fordításával és a folytonos újításokkal lehetne elérni.