Vojislav Šešelj hágai vádlott, a Szerb Radikális Párt elnöke bármikor Szerbiába érkezhet. A hágai törvényszék biztonsági okokból kifolyólag soha nem tájékoztatja a közvéleményt, hogy az ideiglenesen szabadlábra helyezett vádlottak mikor távoznak a scheveningeni fogdából, csak már akkor, amikor megérkeznek hazájukba. Az azonban most már teljesen biztos, hogy a 11 éve előzetes letartóztatásban lévő Šešeljt ideiglenesen szabadlábra helyezik. A törvényszék a vádlott egészségügyi állapotával indokolta döntését. Šešeljnél korábban vastagbélrákot állapítottak meg, és – mint az a közelmúltban kiderült – a daganat a májára is átterjedt. A törvényszék meglátása szerint lehetővé kell tenni a vádlott számára, hogy a lehető legkedvezőbb körülmények között gyógyíttassa magát.
A törvényszék szerdán kért írásban választ a szerb kormánytól, hogy hajlandó-e kezességet vállalni Šešeljért. A kormány részéről Rasim Ljajić alelnök, a hágai törvényszékkel együttműködő nemzeti tanács elnöke erősítette meg, hogy a szerb kormány álláspontja a néhány hónappal ezelőttihez képest változatlan: kezességet vállal Šešeljért, amennyiben a vádlott betartja az ideiglenes szabadlábra helyezés rá eső feltételeit. A válasz kézhez vételét követően a törvényszék bírói tanácsa még csütörtökön este meghozta a döntést Šešelj ideiglenes szabadlábra helyezéséről.
Bár hivatalosan sem a hágai törvényszék, sem a szerb kormány nem erősítette meg, hogy melyek a Vojislav Šešelj szabadlábra helyezésének feltételei, a sajtó tudni véli, hogy ugyanazok, amelyek néhány hónappal korábban voltak, amikor a törvényszék először szabadlábra kívánta helyezni a radikálisok elnökét. Akkor ragaszkodtak hozzá, hogy a vádlott Szerbiában végig házi őrizetben legyen, csak rendőri kísérettel hagyhassa el lakását, még akkor is, ha orvosi vizsgálatra indul, szolgáltassa be a szerbiai hatóságoknak útlevelét, ne vállaljon szerepet az ország politikai életében, és ne találkozzon, illetve lépjen kapcsolatba az ügyében tanúként nyilvántartott személyekkel. Nemanja Šarović, az SZRP tisztségviselője viszont azt állítja, hogy Šešelj telefonon azt mondta neki, a törvényszék feltételek nélkül helyezte szabadlábra. Šešelj elmondása szerint Szerbiában hatalmas tömeg fogja várni, és ő szólni is kíván majd az összegyűlt emberekhez, nyilatkozta Šarović.
VALAKI FÉL
Mindeközben pénteken a kormánykoalíció pártjai között az volt a téma, hogy ki és miért fél Šešeljtől. Az eszmefuttatást Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter, a Szocialisták Mozgalmának elnöke kezdte, aki a sajtónak nyilatkozva megállapította, hogy Šešelj szabadlábra helyezése politikai üzenetet hordoz magában. Egyesek így kívánják megingatni Szerbia és a kormány egységét, valamint támadást intézni Aleksandar Vučić kormányfő ellen, fejtette ki Vulin, mondván, hogy Vučić minden gondolkodás nélkül rábólintott arra, hogy a kormány kezességet vállaljon a radikálisok elnökéért.
– Mindenkinek azt tanácsolnám, hogy ne próbálják ijesztgetni Aleksandar Vučićot, mert nem járnak sikerrel. Aleksandar Vučić senkitől sem fél. Ami Šešeljt illeti, hiszem, hogy megállapodott a törvényszékkel szabadlábra helyezésének feltételeiről, a szerb hatóságok pedig időben értesülni fognak ezekről a feltételekről. A szerb kormány gondolkodás nélkül kezességet vállalt Šešeljért. Személy szerint mindig örülök, ha Szerbia valamelyik állampolgára távozhat Hágából. Valóban aggaszt azonban a törvényszék viselkedése, amely leginkább valamiféle politikai ítélőszékként viselkedik. A nyugati országok korábban is nyomást gyakoroltak Szerbiára, hogy válasszon az Európai Unió és Oroszország között, sőt, megfenyegették Vučićot, hogy megingatják az ország stabilitását, amennyiben nem áll el az EU is, Oroszország is politikától. Mindenkinek üzenem, hogy nem járnak sikerrel, ha a független Szerbia önállóságára és szuverenitására támadnak. Jogunkban áll eldönteni, hogy kivel milyen területen és mekkora mértékben működünk együtt. Semmi sem véletlen. Az sem, hogy a radikálisok elnökének szabadlábra helyezéséről három nappal azután döntenek, hogy az SZRP vajdasági parlamenti képviselője megszavazta a tartományi kormány átalakítását, sem az, hogy a Szerbia–Albánia-labdarúgó-mérkőzésen a Nagy-Albánia zászlajával drón jelent meg a játéktér felett. Utóbbi akciót külföldi titkosszolgálatok szervezték, azért, hogy megingassák Szerbiát. Elismerem, minderről nem beszélgettem a kormányfővel, de egyszerűen el kellett mondanom, hogy egyes befolyásos államoknak nem tetszik a stabil Szerbia. Az is előfordulhat, hogy Vučić nem ért majd velem egyet, viszont semmi kifogása az ellen, hogy a kormány tagjai elmondják véleményüket – taglalta Vulin.
Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt köztársasági parlamenti frakcióvezetője nem hiszi, hogy a szerbiai politikusok közül bárki is fél Šešeljtől, még Vulin sem, aki ugyanúgy, mint a többiek, esetleg istentől fél. Babić azzal sem ért egyet, hogy a hágai törvényszéket politikai szempontok motiválták. Sokkal inkább emberségességről van szó, hiszen Šešelj súlyosan beteg, fűzte hozzá Babić.
– Az SZRP politizálása a múlté. A tartományban történtek bizonyítják, hogy a párt csupán Bojan Pajtić támogatására szolgál – fejtette ki Babić.
Rasim Ljajić kormányalelnök pénteken annyit jegyzett meg az ügyhöz kapcsolódóan, hogy a törvényszék feltehetőleg kibúvóként használja fel Šešelj betegségét, és így próbál kilépni az ügyből, amellyel nem boldogul.
Irinej püspök felháborítónak találja, hogy a XXI. század egyik civilizált országában bárki is 11 évet előzetes letartóztatásban tölthet. Ez a tény egyedül a nyugati világ és az ENSZ állapotáról árulkodik, közölte Irinej.
VISSZATEKINTÉS
Šešelj, a Szerb Radikális Párt alapítója és elnöke 2003-ban önként utazott Hágába és adta fel magát a hágai törvényszéknek. Ez nem volt példa nélküli cselekedet a volt jugoszláv térségben, de mindenképpen ritkaságszámba megy. Šešelj azért vonult Hágába, hogy bizonyítsa saját ártatlanságát és egyben a nemzetközi törvényszék illegitim és részrehajló voltát is. Védőt nem kért, önmaga látta el saját jogi védelmét, a tárgyalásokra rendkívül alaposan felkészült, az őt vádló ügyészeknek és tanúknak rendre olyan kérdéseket tett fel, amelyek felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A hágai törvényszék ezt eddig soha nem ismerte be – és feltehetőleg nem is fogja –, de úgy tűnik, a Šešelj ellen indított eljárásban eljáró bírák és ügyészek nem tudnak mit kezdeni vele és ügyével. Már a harmadik bíró váltja egymást a perben, és az új bíró az idén nyáron újabb halasztást kért a törvényszéktől, hogy megismerkedhessen az eddig felhalmozódott, hatalmas mennyiségű peranyaggal. Ezért vetődött fel július elején a vádlott ideiglenes szabadlábra helyezésének lehetősége, ami csakis azért nem valósulhatott meg, mert Šešelj nem volt hajlandó feltételek mellett elhagyni a scheveningeni fogdát.
Šešeljt egyébként Aleksandar Vučić szellemi atyjának is tekintik. Vučić a SZRP-ben kezdett el politizálni, Šešelj tanítványaként, majd munkatársaként. Šešelj Vučić esküvői tanúja és fiának keresztapja. A SZRP-ből kilépve Vučić és Tomislav Nikolić 2008 őszén alapították meg a Szerb Haladó Pártot.
