A belgrádi Fellebbviteli Bíróság pénteken elrendelte, hogy újból kobozzák el Miroslav Mišković és fia, Marko útleveleit, valamint a rájuk vonatkozó országelhagyási tilalmat három hónappal meghosszabbította. Mint ismeretes, a szervezett bűnözés felszámolásával foglalkozó ügyészség múlt kedden nyújtott be fellebbezést a belgrádi Felső Bíróság azon döntése ellen, amely szerint Miroslav Mišković és fia, Marko visszakaphatták útleveleiket.
– Az intézkedés addig lehet hatályban, amíg arra szükség van, ha kell, egészen a büntetés letöltésének megkezdéséig is, azzal a kitétellel, hogy az illetékes bíróság háromhavonta köteles felülvizsgálni az intézkedés jogosságát – áll a Fellebbviteli Bíróság ítéletében.
Az ügyészség fellebbezése szerint az intézkedést megszüntető bíróság nem járt el kellő figyelmességgel, amikor felülvizsgálta, hogy a vádlottak esetén fennáll-e – kiváltképp a külföldre való – a szökés esélye.
– Különösképpen figyelembe véve azt a tényt, hogy Miroslav Mišković nemcsak Szerbiában tulajdonosa, illetve társtulajdonosa több jogi személynek, hanem Ciprusban, a Holland Antillákon és a Virgin-szigeteken is – áll a bíróság indoklásában.
A Fellebbviteli Bíróság hozzátette, hogy döntésükkor figyelembe vették a vádak súlyosságát és az azokért járó büntetések mértékét is.
Az intézkedések megszakításáról a Miškovićék elleni eljárást vezető Vladimir Vučinić bíró hozta meg, azzal az indokkal, hogy a vádlottak által letétbe helyezett óvadék elegendő biztosítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a vádlottak a jövőben is eleget tesznek a bírósági idézéseknek. Miroslav Mišković készpénzben 12 millió eurónyi óvadékot helyezett letétbe, annak zálogául, hogy nem szökik el az országból, Marko Mišković és Milo Đurašković pedig 3,2 millió és 3,7 millió értékben ingatlanokat helyezett letétbe. Marko Miškovićtyal szemben október elsején függesztették fel azt a kötelességét, amely szerint minden hónap elsején jelentkeznie kellett a rendőrségen.
A Delta Holding tulajdonosát és még tíz személyt azzal vádolnak, hogy 16,95 milliárd dinárral megkárosították a magánosított útkarbantartó vállalatokat, az államkasszát pedig 427 millió dinárral rövidítették meg.
