2024. március 28., csütörtök

Nem csak magukért küzdenek

Mirjana Jovanović-Tomić: Szerbiában nem létezik joguralom, csupán egy természetellenesen erős végrehajtó hatalom, amely mindenre rátenyerelt

A Vajdasági Ügyvédi Kamara (VÜK) szabadkai részlege a kamara katedrájának közreműködésével tegnap a városháza dísztermében tartotta meg rendes konferenciáját, amelyet Srđan Sikimić, a VÜK elnöke nyitott meg. Sikimić emlékeztette a tagságot, hogy a kamara katedrája rendszeresen továbbképzéseket, szakmai konferenciákat szervez annak érdekében, hogy az ügyvédek továbbképzése minél folyamatosabb legyen. Az elmúlt időszakban elsősorban a büntetőjoghoz kapcsolódóan tartottak több szemináriumot is, az érdeklődő ügyvédgyakornokoknak pedig térítésmentesen felkészítőt biztosítottak az igazságügyi vizsgára, valamint angol nyelvtanfolyamot is szerveztek számukra. A VÜK helyi szervezetei maguk választhatják meg a témákat, amelyekben előadást hallhatnak, magyarázta Sikimić, a folytatásban pedig arról beszélt, hogy az elkövetkezendőkben az új Polgári Törvénykönyvről kívánnak széles körű közvitát szervezni a szakmának.

Az ügyvédek lassan két hónapja tartó munkabeszüntetése is téma volt. Sikimić ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy mivel a kollégák jelentős bevételtől esnek el, ezért a VÜK átmenetileg felmenti őket a tagsági díj fizetése alól, valamint létrehozott egy alapot, amelyből az egzisztenciális gondokkal küszködő kollégák kaphatnak majd támogatást. Az alap felhasználását taglaló szabályzat feltehetőleg jövő héten készül el. Sikimić arra is emlékeztette a hallgatóságot, hogy a VÜK ingyenes jogsegélyt ajánlott fel azoknak a pékség- és cukrászdatulajdonosoknak, akiknek a tulajdonát néhány héttel ezelőtt a Szerbia–Albánia-labdarúgó-mérkőzésen történt incidens után rongálták meg. A kamara elnökének felszólalásából az is kiderült, hogy a kamara történelme során nem ez az első alkalom, amikor a közjegyzőkről szóló jogszabály miatt összetűzésbe kerül az állammal, illetve az igazságügyi minisztériummal. 1939-ben a VÜK akkori elnöke szintén a közjegyzőségről szóló törvény miatt, annak formája és meghozatalának módja miatt tiltakozott az akkori igazságügyi miniszternél.

Mirjana Jovanović-Tomić, a VÜK katedrájának vezetője úgy értékeli, hogy az igazságügyi minisztérium és az állam nem elsősorban az ügyvédségre, hanem a joguralomra, az alkotmányosságra és a törvényességre, ezáltal pedig az emberi jogokra mért csapást. Így az ügyvédség nemcsak saját érdekeiért, hanem az alkotmány és a törvények tiszteletben tartásáért, illetve az emberi jogokért is küzd, emelte ki Jovanović-Tomić.

– Valós jogsegélyt csakis az nyújthat a polgároknak, aki az államtól teljes mértékben független. Az ügyvédeket most több területen is korlátozták abbéli jogukban és lehetőségükben, hogy jogsegélyt nyújtsanak az embereknek. Példának okáért az állam az ingyenes jogsegélyről szóló törvénnyel bevezeti az úgynevezett állami ügyvédek intézményét. Szerbiában nem létezik joguralom, csupán egy természetellenesen erős végrehajtó hatalom, amely mindenre rátenyerelt, és minden egyes területet, minden egyéb hatalmi ágat az irányítása alatt tart – érvelt Jovanović-Tomić.

A folytatásban felszólaló Dragoljub Đorđević, a Szerbiai Ügyvédi Kamara elnöke ismételten az ügyvédség egységét méltatta. Elmondása szerint az ügyvédek munkabeszüntetését követően több többgenerációs ügyvédcsaláddal is beszélgetett, és a legidősebbek sem emlékeztek olyan időszakra, amikor az ügyvédség ennyire összetartott volna, mondta Đorđević.

– Szerintem Mahatma Gandhit lenne érdemes idézni: „Először figyelembe sem vesznek, aztán nevetnek rajtad, aztán harcolnak ellened, és aztán nyersz.” Hiszem, hogy ez az ügyvédség esetében is így lesz – fogalmazott Đorđević.

Đorđević azt is elmondta, hogy az ügyvédség képviselői a mai nap folyamán találkoznak a pénzügyminisztérium illetékeseivel és megvitatják a munkabeszüntetéssel kapcsolatos követeléseik egy részét. Đorđević megismételte, hogy az ügyvédségnek semmi kifogása a közjegyzőség ellen. Az ügyvédségnek a végrehajtó hatalommal, a vonatkozó törvénnyel és annak meghozatali módjával és alkalmazásával vannak problémái, nyomatékosította Đorđević.

– A közjegyzőségről szóló törvény egyike azoknak az úgynevezett rendszerbeli jogszabályoknak, amelyek lényegesen megváltoztatják a polgárok mindennapjait. Ezt a jogszabályt soha nem bocsátották közvitára és ez az egyetlen olyan törvény, amelyet nem továbbítottak értékelés céljából az Európai Bizottságnak. A törvény alkalmazása is tűrhetetlen módon kezdődött. Megalakult a közjegyzők kamarája, pedig ehhez nem voltak adottak a törvényben előírt feltételek. Az is logikátlan, hogy amikor a kormány minden lehető módon takarékoskodna, a közjegyzőség ilyen módon történő bevezetése miatt az állam hihetetlenül nagy összegtől esik el. Például az egyik belgrádi bíróság szeptember 1-ig hitelesítés címén havonta átlagban 17 millió dinárt keresett. Októberben csupán 2 millió dinár folyt be ugyanannak a bíróságnak a számlájára hitelesítésért. A különbség, a 15 millió dinár, feltehetőleg a közjegyzők zsebében végezte. Az, hogy a most parlamenti eljárásban lévő törvénymódosítás által a közjegyzőknek bevételük 30 százalékát a köztársasági költségvetésbe kell befizetniük, valóban előrelépés ebből a szempontból, ugyanakkor csupán egy apró lépésről van szó. Ezért is tart ki az ügyvédség továbbra is a munkabeszüntetés mellett, addig, amíg az állam ki nem javítja az összes megkérdőjelezhető rendelkezést – magyarázta Đorđević.