2024. április 25., csütörtök

A professzionalizmust kell a pártirányítás elé helyezni

Huszonkét hónap alatt sem sikerült a közvállalatok irányítását a törvény előírásaihoz idomítani

– Szerbiában a megközelítőleg 700 közvállalat több mint 100 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Ez a hatalmas apparátus azonban az elmúlt években pártirányítás alatt működik. A politikai pártok szociális szempontból tekintve foglalkoztatási ügynökségekké alakultak át – emelte ki Vladimir Goati, a Transparentnost – Srbija civil szervezet elnöke a szerdai belgrádi sajtótájékoztatón, amely során a szervezet legutóbbi kutatásának eredményeit szemléltette. A közvállalatokról szóló törvény tiszteletben tartását vizsgálták, mindenekelőtt azt, hogy az új törvény érvénybe lépése óta mennyire van még mindig jelen a politika a közvállalatok vezetőségének megválasztásában. Kiderült, a mai napig a politikai érdekek kerülnek előtérbe, ami megkérdőjelezi a jogállamiság jelenlétét Szerbiában.

Nemanja Nenadić, a Transparentnost – Srbija szervezet programigazgatója elmondta, összesen 25 közvállalatot vizsgáltak meg, amelyek között vannak olyanok, amelyek alapítója a kormány, valamint tartományi és önkormányzati alapításúak is. Kiemelte, 2012 decemberében, amikor a parlament elfogadta a közvállalatokról szóló új törvényt, az alapvető cél az volt, hogy a közvállalatok élére ne politikai érdekek mentén helyezzenek egyéneket, hanem a szakmai tudás alapján, hogy az egyébként többségben veszteséggel gazdálkodó közvállalatok gazdálkodása megváltozzon. Az igazgatók és a felügyelőbizottságok tagjai az új törvény szerint felelősséggel tartoznak a munkájukért. Ám a törvény maga sem tökéletes, elsősorban nem jelölt meg pontos határidőket és konkrét kritériumokat sem az igazgatók, valamint a felügyelőbizottságok tagjainak megválasztásához, viszont a közvállalatoknak is össze kellett hangolniuk az alapítói dokumentumaikat a törvény előírásaival. A kutatás során vizsgált közvállalatok közül ötben a mai napig nem írták ki a pályázatot az igazgató megválasztására, annak ellenére, hogy ezt a törvény előírásai szerint 2013. június 30-ig minden közvállalatban meg kellett volna tenni. A pályázat kiírását 9 közvállalat határidőn belül megtette, 11 közvállalt pedig határidő lejárta után. A kormány döntést is hozott arról, hogy határidőn túl írja majd ki a pályázatot a közvállalatok igazgatóinak megválasztására. A pályázatok után pedig nem történt jelentősebb változás, mivel – mint arra Nenadić rámutatott – vagy a korábbi megbízott igazgatót nevezték ki igazgatónak, vagy pontosan azonosítani lehetett, hogy az újonnan kinevezett igazgató az aktuális hatalmi párt tagja. A kormány által kiírt pályázatok sem adtak konkrét változásokat, a 13 megvizsgált köztársasági közvállalat közül ugyanis csupán 2 esetben írták ki a pályázatot határidőn belül, és az csak a Szerbiai Áramgazdaság esetében zárult le. Az elmúlt időszakban számos szabálytalanság fedezhető fel, így a megbízott igazgatók mandátumának túllépése, a pályázatok lefolytatásának pontatlansága vagy nem elég részletes jegyzőkönyvezése... A felügyelőbizottságok estében pedig azzal, hogy a törvény nem szabott határidőt, azok felállítása sem történt meg mindenhol. Visszaélések történtek a felügyelőbizottság független tagjának megválasztása körül is, bizonyos esetekben ugyanis az igazgató maga javasolta az ő munkáját felügyelet alatt tartó felügyelőbizottság tagjának egyikét, de politikai manipulációktól sem volt mentes a bizottságok felállítása.

A szervezet figyelembe vette a közvállalatok működési tervének aktualitását is. Bár háromhavi jelentést kellene közzétenniük a közvállalatoknak a munkájukról, a feltüntetett adatok átláthatatlanok, így követhetetlenek, vagy pedig elmarad a jelentés. Nemcsak a közvállalat munkájának követése problematikus, hanem az éves működési tervek elfogadása sem történik simán. A megvizsgált közvállalatok 80 százalékánál a 2013-ra vonatkozó működési tervet az arra megadott határidőn kívül, vagyis február után fogadták el, de ez a helyzet az idén sem javult. Sőt, vannak olyan közvállalatok, amelyek erre az évre vonatkozó működési tervét a mai napig nem fogadta el az illetékes önkormányzati képviselő-testület vagy a tartomány, esetleg a kormány. Nenadić elmondta azt is, hogy figyelembe vették, milyen adatokat tartalmaz az adott közvállalat honlapja. Egyik közvállalatnál sem találtak meg minden információt, amelyet a törvény értelmében fel kell tüntetniük.

Aleksandra Tomić, a parlament gazdasági, régiófejlesztési, kereskedelmi, idegenforgalmi és energetikai bizottságának elnöke rámutatott, a közvállalatokban a szemléletváltás most már elkerülhetetlen, így az elkövetkező időszakban nagyobb hangsúlyt fektetnek majd erre, mivel az állami költségvetés már nem bírja el azt a veszteséget, amellyel egyes közvállalatok gazdálkodnak. Elsősorban piaci igényekkel állítják majd szembe a közvállalatokat, azzal, hogy továbbra is szem előtt kell majd tartaniuk a lakosság szociális igényeit. Mint mondta, a külföldi vállalatok piacra lépésével a közvállalatok olyan versenyhelyzetbe kerülnek majd, ami majd a gazdálkodásuk változásait követeli meg a közvállalatok vezetőitől.