2022. augusztus 12., péntek

Bűntelen bűnhődés

Akár a sorsszerűség, akár a véletlen játszott közre abban, hogy éppen halottak napján – akkor, amikor Vajdaság-szerte megemlékeztek az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyarokról – derült ki, hogy a szerb kormány néhány nappal korábban hatályon kívül helyezte a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat a kollektív bűnösség elvén alapuló háborús bűnössé nyilvánító határozatokat, a hír vélhetően senkit nem hagyott közömbösen. Hogy érzelmi szempontból ez a lépés pontosan mit jelent, azt leghitelesebben a szóban forgó három település lakosságának hozzátartozói mondhatnák el, de nem túlzó azt állítani, hogy a szerb kormány döntése nemcsak a vajdasági, hanem az egyetemes magyarság számára is történelmi jelentőségű, hiszen túlságosan sokan vannak azok, akiknek bűntelenül kellett bűnhődniük.

Ezzel kiteljesedni látszik egy több évvel ezelőtt elindult folyamat, a szerb–magyar történelmi megbékélés. Először megalakult a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság, amelynek a feladata feltárni a két nemzet kapcsolatának talán legvéresebb korszakában elkövetett gaztetteket. Tavaly júliusban a köztársasági parlament elfogadta a vajdasági magyarok ellen 1944/45-ben elkövetett atrocitásokat elítélő határozatot, majd nem sokkal később a magyar és a szerb államfők közösen hajtottak főt az ártatlanul meghurcolt és kivégzett magyar, illetve szerb áldozatok előtt Csúrogon. Szerb oldalról talán még a bocsánatkérés várat magára, magyar részről ez már megtörtént.

A csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánító, 1945-ben meghozott határozatok olyan jogelven alapultak, amely szemben áll a szerb alkotmány számos alapelvével. Az is tény, hogy nem kizárólag az alkotmány és a jog szempontjából megkérdőjelezhető aktusokról van szó. Egy civilizált, XXI. századi, a fejlett nyugati világ és közösség irányába közelítő országban elfogadhatatlan, hogy a hatályos jogrendnek ilyen jogi aktusok is részét képezzék. Még akkor is tűrhetetlen, ha az európai közösségnek olyan országok is tagjai, ahol hasonló határozatok továbbra is érvényben vannak.

Az, hogy a szerb kormány a két, 1945-ben meghozott határozat eltörlése mellett döntött, ugyanúgy a Vajdasági Magyar Szövetség politizálásának eredménye, mint ahogyan a tavalyi parlamenti határozat meghozatala is. A három település lakosságának kollektív bűnösségét eltörlő kormányhatározat részét képezi a VMSZ és a Szerb Haladó Párt közötti koalíciós szerződésnek. Ilyen tekintetben ez a történet politikai szempontból is meghatározó, hiszen a koalíciós szerződésnek nem ez az első eleme, amely teljesül.