Egyelőre nem tudott biztosat mondani azzal kapcsolatban, hogy a tejprémiumot a jövőben is kifizeti-e, vagy esetleg más támogatási formát választ a minisztérium a tejtermelés és az állattenyésztés fejlesztésére – nyilatkozta tegnap Snežana Bogosavljević-Bošković, az agrártárca vezetője.
– Egyelőre semmi nincs véglegesen meghatározva a jövőre vonatkozólag, folyik az elemzés a lehetséges megoldásokról, keressük azokat a módszereket, amelyek a mezőgazdaságba fektetett pénz leghatékonyabb felhasználását szavatolnák – fogalmazott a miniszter asszony, aki szerint a mezőgazdaságba beömlesztett pénz nem hozta meg a remélt eredményeket, mivel nem növekedett sem a jószágállomány, sem a tejtermelés.
– Szeretnénk megvizsgálni, hogy létezik-e a jelenleginél optimálisabb modell, de ezek egyelőre javaslatok, amelyeket elemezni fogunk – mondta Bogosavljević-Bošković, majd hozzátette, az idei pótköltségvetésben eszközölt változtatások nem érintik a tejprémiumot, amit a szokásos módon és ütemben fizetnek ki.
A tejprémium jelenleg 7 dinár literenként.
A prémium megszüntetésének kérdése és az azt helyettesítő alternatív támogatási forma keresése amiatt vetődik fel, mert Szerbiának össze kell hangolnia agrárpolitikáját az EU agrárpolitikájával, ott pedig a gazdák nem kapnak tejprémiumot, ellenben jelentős összegeket vehetnek fel a tenyészállatok után. A termelők úgy gondolják, a tervezett lépés tönkretenné a szerbiai tejtermelői ágazatot, amely enélkül is súlyos gondokkal küzd. Sanja Bugarski, a Tejtermelők Társulásának elnöke szerint a prémium megvonása egészen biztosan nem eredményezne nagyobb tejtermelést. Egy ilyen agrárpolitikával nemcsak a kistermelő, hanem a nagytermelő sem tudna fennmaradni egy olyan közegben, amelyben a tejgyárak diktálják az árakat. Bugarski elmondta, hogy a nyerstej ára a környező országokkal összevetve Szerbiában a legalacsonyabb, mint ahogy a tejprémium összege sem magas, Bosznia-Hercegovinában például 11 eurocentet fizetnek az extra minőségű tej literjéért.
