2021. október 23., szombat
KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁR

Mindenki károsult

HETI KÖRKÉRDÉSÜNK

Érinti-e Önt a nyugdíjcsökkentés?

Nem, mert nem vagyok nyugdíjas: 111 (40%)

Nem, mert a nyugdíjam kevesebb 25 000 dinárnál: 53 (20%)

Igen, de nem tudom, mennyivel: 73 (26%)

Nem foglalkoztat a kérdés: 40 (14%)

Szavazatok száma: 277

A magyarszo.com olvasóinak szavazatai alapján.

 

(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Molnár Edvárd)

Töröm a fejem azon, hogy miként lehet értelemszerűen összefüggésbe hozni a szerb kormánynak, majd utána a parlamentnek a nyugdíjak és a közalkalmazottak bérének csökkentésével kapcsolatos döntését az érintettek milliós tömegének akaratával. Mert hát értem én azt, hogy a csőd szélén az ország, összeomlás előtt a pénzügyi konstrukció, szükség van a helyzetjavító (fájó) lépések megtételére. De sehogyan sem megy a fejembe, hogy a helyi és községi nyugdíjas-egyesületeket tömörítő országos szervezet csúcsvezetése hogyan hagyhatta hangos szó nélkül, már a nyugdíjcsökkentésre vonatkozó javaslattevés legelején, a káros döntések maghozatalát.

Nem szívesen említem a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának (PUPS) a nyugdíjcsökkentésben való szerepvállalását, mivel a hatalmi koalíció részeként nyilván nem is tehetett másként, minthogy a parlamenti többséghez simulva önös érdekből megszavazza a csökkentésre tett javaslatot. Azzal érvelt a párt, hogy az intézkedések összhangban vannak a költségvetéssel és az ország makroökonómiai stabilitásával, valamint az ország reform célkitűzéseivel. Az már hétköznapi kérdés, hogy a nyugdíjas párt magas beosztású vezetői nyugdíjuk mellett mennyit dugnak még zsebre a tisztségekkel és beosztásokkal járó különféle juttatásokból. Ám ha tudjuk azt, hogy a PUPS csápjai szorításban tartják a nyugdíjasok egyesületeit, akkor már a választ is megkaptuk az írásunk elején felvetett kérdésre. A nyugdíjas-egyesületek élén és vezetőségeiben – kevés kivétellel – a PUPS emberei vannak. A párt akaratának érvényesítése nélkül a vezetőségeket sem lehetett megválasztani.

És van itt még valami. Az ország pénzügyeinek a Nemzetközi Valutalaptól való függősége. Már évekre visszamenően a költségvetési egyensúlyt csak úgy sikerül fenntartani, ha a Nemzetközi Valutalaptól, kemény feltételek mellett, hitelt sikerül kicsikarni. Most úgy állunk, hogy az IMF-fel való megállapodás feltétele a közszférában dolgozók bérének és a nyugdíjaknak a csökkentése.

A matematikai képleten alapuló bér- és nyugdíjcsökkentéssel – a járandóságokat decembertől progresszíven, a béreket lineárisan csökkentik –, a nagy fizetésekre kivetett szolidaritási adó megszüntetésével, a törvényalkotó különbséget tett a nyugdíjak és a közalkalmazottak bére között. Szemet szúr az is, hogy a nagy fizetések után ezentúl kisebb a levonás, mint eddig volt, másrészt a nagyobb nyugdíjak esetében (45 ezer dinár felett) a levonás értéke nagyobb, mint az ugyanakkora keresetű közalkalmazottak esetében.

A nadrágszíjszorítás azonban nem csak a küszöb feletti nyugdíjasokat és enyhébb változatban a közalkalmazottakat érinti. A nyugdíjak tekintetében évekig a kisnyugdíjasok sem számíthatnak emelésre. Igaz egy éve már elmaradt a járandóságoknak nem csak a bérekkel alkulásával, hanem a fogyasztói kosár árával történő összehangolása is. Nagyon úgy néz ki, hogy a korlátozás mindaddig érvényben marad, amíg az ország pénzügyi helyzete és a társadalmi össztermék növekedése meg nem engedi, hogy a nyugdíjakat visszaállítsák a csökkentés előtti szintre. A közalkalmazottak béreinek vonatkozásában sem lesz egyelőre bérfejlesztés. Helyette elbocsájtásokat és tömeges nyugdíjba vonulást helyeztek kilátásba.

A bércsökkentés ellen a közalkalmazásban levő egészségügyi és tanügyi dolgozók utcára vonulással és sztrájkokkal kívánnak tiltakozni, a nyugdíjasok országos szakszervezete pedig, amelyhez csatlakozott a Függetlenség (Nezavisnost) nyugdíjas-szakszervezet és a Vajdasági Nyugdíjasok Szövetsége, az alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslásért.

Olvasóinknak internetes körkérdésünkre adott válaszaiból egyértelműen az derül ki, hogy a többséget, mivel nem nyugdíjas, nem érinti a nyugdíjcsökkentés. Ennek lehet a magyarázata, hogy az internet használói között kevés a nyugdíjas. Másrészt a válaszadók egynegyedét érinti a megszorítás, ám ők nem tudják kiszámítani mennyi is lesz az. Kevesebben vannak azok, akiknek ellátmánya kisebb 25 000 dinárnál – és nyilván ők azok, akik a legkevésbé férnek internetközelbe. Valamivel tíz százalék felett van azok aránya, akiket nem foglalkoztat a kérdés – nyilván távol vannak még a nyugdíjkorhatártól.