A szervezett bűnözés felszámolásával foglalkozó ügyészség fellebbezést nyújtott be a belgrádi Felső Bíróság azon döntése ellen, amely szerint Miroslav Mišković és fia, Marko visszakaphatták útleveleiket, jelentette be kedden Miljko Radisavljević, a szervezett bűnözés felszámolásával foglalkozó ügyész, aki szerint a bíróság döntése alaptalan.
– Az ügyészség álláspontja szerint ugyanazok a körülmények állnak fent ma, mint amikor a bíróság elkobozta Miškovićéktól az útleveleket, és megtiltották nekik az ország elhagyását. Ezért az ügyészség nem látja megalapozottnak, hogy az intézkedéseket felfüggesszék a bizonyítási eljárás előtt – mondta a különleges ügyész.
Az ügyészség fellebbezéséről a belgrádi Fellebbviteli Bíróság hoz majd döntést.
Az intézkedések megszakításáról a Miškovićék elleni eljárást vezető Vladimir Vučinić bíró hozta meg hétfőn. A bíró azzal indokolta az intézkedések felfüggesztését, hogy a vádlottak által letétbe helyezett óvadék elegendő biztosítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a vádlottak a jövőben is eleget tesznek a bírósági idézéseknek.
Miroslav Mišković készpénzben 12 millió eurónyi óvadékot helyezett letétbe, annak zálogául, hogy nem szökik el az országból, Marko Mišković és Milo Đurašković pedig 3,2 millió és 3,7 millió értékben ingatlanokat helyezett letétbe. Marko Miškovićtyal szemben október elsején függesztették fel azt a kötelességét, amely szerint minden hónap elsején jelentkeznie kellett a rendőrségen.
A Felső Bíróság bírói tanácsának elnökének feljelenése alapján Vladimir Vučinić bíró elleni fegyelmi eljárást kedden zárták le. A bírói tanács elnöke azért jelentette fel Vučinićet, mert a bíró nyilatkozatokat adott a sajtónak a Mišković-üggyel kapcsolatban. A fegyelmi eljárást vezető bíró azzal az indokkal mentette fel a fegyelmi eljárás alól Vučinićet, hogy a sajtónak történő nyilatkozatadások nem tartalmaztak olyan elemeket, amelyek fegyelmi eljárás keretében elbírálandó szabálysértéseknek minősülnének.
A Delta Holding tulajdonosát és még tíz személyt azzal vádolnak, hogy 16,95 milliárd dinárral megkárosították a magánosított útkarbantartó vállalatokat, az államkasszát pedig 427 millió dinárral rövidítették meg.
