2024. március 29., péntek

Új parlamentet választanak Ukrajnában

Petro Porosenko elnök bebetonozhatja a hatalmát

A hétvégén előrehozott parlamenti választásokat tartanak Ukrajnában. Abban az országban, ahol bár mérséklődött a testvérháború, de ezzel együtt sem tudni, mit hoz a holnap. A legutóbbi törvényhozási választások óta ugyan csak két év telt el, de az Euromajdan és annak következményei miatt rohamosan felgyorsultak az események a legnagyobb posztszovjet országban.

Csak emlékeztetőül: a kijevi kormánykoalíció júliusban bomlott fel, amit a háttérből Petro Porosenko elnök is manipulált azzal, hogy fő szövetségese, a legendás bokszoló, Vitalij Klicsko Udar (Ütés) pártja kilépése ítélte halálra a koalíciót. Ez a lépés nem okozott komolyabb meglepetést szakértői körökben, hiszen várható volt, hogy Petro Porosenko – aki elsöprő győzelmet aratott a májusi elnökválasztáson – ez úton akarja megerősíteni pozícióit a törvényhozásban, így a koalíciós (ál)válság kapóra jött az államfőnek. Hogy ki mekkora szeletet hasít ki magának az ú parlamentből, a szavazatok összeszámlálásáig kérdéses, ám az államfő nevével jelzett tömb sikere megkérdőjelezhetetlen.

Ukrajnában a hatályos törvények szerint vegyes választási rendszer van érvényben, melynek jellemzője, hogy a képviselők egy részét többségi, más részét arányossági elven választják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a választópolgár két szavazólapot tölthet ki: az egyiken egyéni jelöltek, a másikon pártlisták közül választhat. Ennek megfelelően a 450 fős törvényhozás helyeinek fele a pártlistákon dől el, míg a maradék a 225 egyéni körzetben. Az országban bejegyzett 203 politikai párt közül 29 állított országos listát. Mivel az ország keleti részében még mindig dúl a háború, a Krím pedig már nem Ukrajnáé, az érintett régióban ellehetetlenült a szavazás lebonyolítása, ezért csak 225 helyett 211 egyéni mandátum lel holnap gazdára.

Minden közvélemény-kutatás azt mutatja, a Petro Porosenko Blokk pártlistán húsz százalék feletti eredményt ér el, amivel az elnök biztos parlamenti hátteret teremthet magának. Szövetségesével, Vitalij Klicsko pártjával végleg kiszélesítheti hatalmát. Ha szüksége lesz rá, beemelheti még a klubba Arszenyij Jacenyuk jelenlegi miniszterelnök Népfrontját, feltéve, ha az nem lesz túlságosan mohó. A többi magát demokratikusnak nevező erő, melyek a téli forradalmi eseményekben főszerepet vállaltak, szűk egy évvel Viktor Janukovics ex-elnök elkergetése után maguk is a süllyesztőben végezhetik.

Az államfő és csapata számára a lehető legjobb időben kerül sor a parlamenti helyek újraosztására. Persze, amint arra már utaltunk, az időpontot jó érzékkel ők maguk alakították így. Népszerűségük egyelőre kiugró, nagy butaság lett volna ezt nem kihasználni. Az Euromajdanon még szövetséges pártok azóta csak gyengültek, ehhez belső feszültségek és szakítások is hozzájárultak. Lehet, hogy furán hangzik, de az is a kezükre játszik, hogy Ukrajna elveszítette a Krímet, és a Donyeck-medence jelentős részét sem kontrollálják. Emiatt milliók nem fejezhetik ki politikai akaratukat. A csokoládégyáros blokkja ennek csak örülhet, mert a szóban forgó vidékekről javarészt protest szavazatokra számíthatnának. A másik oldalnak ellenben ezek a voksok nagyon fognak hiányozni.

Persze azért várjuk meg a választások végeredményét, de a többség máris azt találgatja: az elnök és szövetségese miként tud majd sáfárkodni az ölébe hullott hatalommal. Képes lesz-e legalább részben meghálálni a bizalmat, vagy visszaél azzal? Elindul-e a hangoztatott reformok útján, avagy maradnak a régi, számukra jól jövedelmező korrupciós sémák? Pontot tud-e tenni az értelmetlen vérontásra? Mit kezd a hatalmas orosz etnikummal? Kiegyezik-e Vlagyimir Putyinnal? Számtalan hasonló kérdés és kétely fogalmazódik meg ma az ukrán társadalomban.