2024. április 18., csütörtök

Tunézia: Visszatérnek az iszlamisták?

Tolonganak a jelöltek Tunéziában, ahol november 23-án választják meg az új államfőt. Már csaknem hetven elnökjelöltet vettek nyilvántartásba, vagyis a politikai élet szinte mindegyik ismert és kevésbé ismert szereplőjét. Még a 2011-ben megbuktatott Zin el-Abidin ben Ali államfő 23 évig működő rezsimjének három volt minisztere is elnöki babérokra pályázik.

Jelöltből és választási plakátból nincs hiány. A felvétel szerdán a fővárosban, Tunisban készült (Fotó: Beta/AP)

Jelöltből és választási plakátból nincs hiány. A felvétel szerdán a fővárosban, Tunisban készült (Fotó: Beta/AP)

A tunéziaiak azonban már vasárnap az urnák elé járulhatnak, akkor ugyanis új parlamentet kell választani. A képviselői helyek iránt szintén nagy az érdeklődés. A szavazás miatt megszigorították a biztonsági intézkedéseket. A voksolást több tízezer rendőr és katona biztosítja.

Tunéziát az év eleje óta szakértőkből álló ügyvezető kormány irányítja. Amióta a népharag az arab tavasznak nevezett diktátorbuktató mozgalmakat Tunéziában (2010 végén) elindította, az észak-afrikai országnak nem volt stabil kormánya. Ben Ali 2011-es elűzése után az En-Nahda konzervatív iszlamista párt kezébe került az ország irányítása. A párt azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, politikusai képtelenek voltak teljesíteni ígéreteiket.

A gazdaság egyre több nehézséggel találta magát szemben, miközben romlott az életszínvonal. Az áremelkedések, a politikai bizonytalanság, a munkanélküliség és sok egyéb gond miatt a lakosság egyre nehezebb helyzetbe került.

A nép elégedetlenségének tavaly tüntetéseken adott hangot. A tiltakozási hullámot két merénylet indította, amelyeknek két népszerű ellenzéki (világi) politikus esett áldozatul. A hónapokig tartó tüntetések és az országot nyomasztó gondok miatt 2013 decemberében lemondott a hatalmat 2011 óta gyakorló iszlamista kormány. Helyét szakértői kabinet vette át.

Tunéziában a diktátorbuktató fordulat, vagyis 2011 eleje óta bizonytalanság uralkodik, egymást követik a politikai válságok. A hatalom képtelen volt biztosítani a nyugodt (gazdasági) fejlődés feltételeit, az állam addigi világi jellegét pedig meg sem akarta őrizni.

A gazdasági és szociális problémák mellett egyre nagyobb gondot okoznak a szélsőséges iszlamista szervezetek is, amelyek sok merényletet hajtottak végre világi, baloldali politikusok és közéleti személyek ellen.

Sokan rosszabbul élnek, mint a 2011-ben megbuktatott Ben Ali elnök idején. Ezért jó részük kiábrándult az En-Nahda politikájából, s az új rezsimből is. A parlamenti és az elnökválasztáson alkalmuk lesz a Ben Ali nevéhez kapcsolódó régi rendszer embereire is szavazni, ugyanis közülük többen hazatértek, s jelöltként indulnak. Szakértők azonban arra számítanak, hogy a parlamenti választást az En-Nahda nyeri. Annak ellenére, hogy tavaly – a belpolitikai válság miatt – távoznia kellett a hatalomból.