A nyugdíjak és a közalkalmazottak bérei csökkentésének témájában Dušan Vujović pénzügyminiszter kifejtette, hogy az érintetteknek úgy kellene tekinteniük személyes áldozatukra, mint egy beruházásra. Vujović hiszi, hogy két-három éven belül a nyugdíjak és a bérek visszaállhatnak a korábbi szintre. A pénzügyi tárca vezetője azt is bejelentette, hogy hamarosan kidolgozzák a közszférában az új bérelszámolási rendszert. Ha ez megtörténik, akkor már az oktatásügyben dolgozóknak sem lesz okuk a tiltakozásra, jegyezte meg a miniszter. Aki összetettebb munkát végez, és aki nagyobb felelősséget vállal munkavégzése során, az nagyobb fizetést kap majd, emelte ki Vujović.
Bár az idei költségvetés módosítási javaslata, valamint azoknak a kísérő törvényeknek a módosítási javaslatai, amelyek által november 1-jétől csökkennek a nyugdíjak és a közalkalmazottak bérei, csak pénteken kerülnek a köztársasági parlament napirendjére, a képviselők már csütörtökön erről a témáról vitatkoztak. Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője megállapította, hogy a kormány valamiféle antiszuperhősként viselkedik, vagyis elveszi a szegények pénzét, hogy azt a gazdagoknak adhassa.
A DP módosítási indítványokkal igyekszik jobbá tenni ezt a szerinte rendkívül káros költségvetési módosítást, jelentette be Borislav Stefanović, aki úgy véli: a kormány bebizonyította, hogy semmi értelmesre nem képes, csupán a bérek és a nyugdíjak csökkentésére, pedig az emberek már enélkül is nehezen élnek. Ezek az intézkedések halálos ítéletet jelentenek a fogyasztásra nézve, közölte Stefanović.
– A költségvetés módosításában feltűnt, hogy az állami vállalatoknak szánt pénz továbbra is tetemes összeget tesznek ki. A kormány még azoknak a vállalatoknak is rengeteg pénzt irányzott elő, amelyek veszteségessége tény, kezdve a Srbijagastól egészen a Sartidig. Ez is bizonyítja, hogy a kormánynak esze ágában sincsen takarékoskodni. Nem értem, hogy a hatalom miért hazudik folyamatosan az embereknek? Miért állítják azt, hogy egy válságban lévő ország növelheti a foglalkoztatottak számát? És miért nem ismerik el a nyugdíjasoknak, hogy az utóbbi két és fél évben minden legalább 6-8 százalékkal megdrágult, és növekedett az infláció? Ez nem más, mint „haladó támadás” a szerbiai emberek egyébként is alacsony életszínvonala ellen – fogalmazott Stefanović.
A Szerb Haladó Párt soraiból Zoran Babić frakcióvezető válaszolt a vádakra, mondván, hogy az idei költségvetés módosítása a DP vezette volt hatalom felelőtlensége miatt olyan, amilyen. A DP ebolaként fertőzte meg a szerbiai pénzügyeket, mondta Babić, hozzátéve: a büdzsé módosítása a kormány reformintézkedéseinek az eleme. A gyógyulás érdekében le kell nyelni ezt a keserű pirulát, fogalmazott Babić.
– Amikor az SZHP hatalomra került, az államháztartásból éppen csak a közbérek felét lehetett kifizetni. Mostanra olyanná vált a költségvetési likviditás, hogy fényévekre kerültünk a csődtől. Akkor, amikor a környező országok, mint amilyenek Görögország, Spanyolország vagy a balti országok, minden szükségeset megtettek gazdaságuk felépítésének érdekében, a DP vezette kormány folyamatosan növelte a költségvetési kiadásokat, csakhogy hatalmon maradhasson – érvelt Babić.
A Saša Radulović volt gazdasági miniszter vezette Elég volt mozgalom szintén ellenzi a költségvetés módosítását, valamint a bér- és nyugdíjcsökkentést. Ezek az intézkedések nem a polgárok jobb élet reményében hozott áldozatát, hanem az aktuális szerb kormányfő tehetetlenségét jelképezik, áll a mozgalom közleményében. Az államháztartási hiányt nem adónöveléssel és a kiadások csökkentésével lehet visszaszorítani, mert így visszaesik a gazdasági tevékenység, vagyis csökkennek az adóbevételek, az pedig még nagyobb költségvetési hiányt eredményez, olvasható az érvelés a közleményben.
A közszéférában dolgozók szakszervezetei is felháborodottan fogadták a megszorító intézkedéseket, amelyekkel szerintük a kormány a polgárokra hárítja a gazdasági válság terhét. A szakszervezetek nem ellenzik a takarékoskodást, annak azonban csak akkor van értelme, ha mindenkit érint. Nincsen rendjén, hogy az állam csökkenti a közalkalmazottak béreit és a nyugdíjakat, miközben növelik a politikai pártok számára előirányzott juttatásokat, fejtették ki a szakszervezeti képviselők.
Miladin Kovačević és Milenko Dželetović közgazdászok a sajtónak nyilatkozva pozitívan értékelték a kormány megszorító intézkedéseit. Elmondásuk szerint ezeket az intézkedéseket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elégedettséggel nyugtázza majd.
Kovačević szerint az intézkedések által az elkövetkezendőkben költségvetési konszolidációra, az adókötelezettségek nagyobb mértékű befizetésére, szürkegazdaság ellenes küzdelemre számíthatunk. Ezt követi majd az állami vállalatok átszervezése. A reformok harmadik szakaszában kellene végrehajtani a mélyebb intézkedéseket, mint amilyen példának okáért a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer az állami költségvetéstől történő minél nagyobb önállósítása. A közgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy 2017 végéig valóban előrelépés lesz észlelhető a szerb pénzügyek, költségvetés és gazdaság tekintetében.
Dželetović támogatja a bérek és nyugdíjak csökkentését, mert mint mondta: enélkül 2015-ben nem lehetne talpra állítani a reálszektort. Nagyjából 3-5 évre lesz szükség ahhoz, hogy az intézkedések eredményt mutassanak, az azt követő években, illetve évtizedekben pedig jelentős gazdasági növekedés indulhat el.
