Az eurointegrációs tárgyalások által követelt környezetvédelmi teendőkről és előírásokról tanácskozott tegnap a Tartományi Képviselőház nemhivatalos zöld képviselőcsoportja. A találkozón Nataša Đereg, a szabadkai Cekor környezetvédelemmel foglalkozó szervezet munkatársa tartott a témához kapcsolódó előadást Környezetvédelmi kötelességeket és az EU-s csatlakozási tárgyalások címmel.
Maja Sedlarević a nemhivatalos zöld képviselőcsoport koordinátora a sajtónak adott nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy az uniós környezetvédelmi követelmények bevezetése csak másodsorban az EU érdeke, mivel elsődlegesen a polgárok és az ország fenntartható jövőjét szolgálják.
– Nemcsak a mi csoportunk, de minden felelősségteljes személy prioritásai közé tartoznak a környezetvédelmi kérdések. Pontosan ezért alakultunk meg. Örömmel mondhatom, hogy számunk nő, és ez arra enged következtetni, hogy egyre több személyben tudatosodik, hogy miért fontos a környezetszennyezés visszaszorítása. Mai főtémánk a csatlakozási tárgyalási folyamatok 27. fejezete, amely a környezetvédelem szakterületét taglalja. Az eurointegrációs út ezen szegmense igen hosszú és energiaigényes lesz, már csak azért is, mert komoly követelmények elé állítja Szerbiát. Tudni kell azonban, hogy mindez a polgárok érdekét szolgálja. Egyik ilyen példa a szelektív hulladékgyűjtés, ami nálunk még ma sem valósult meg teljes mértékben. Őszintén remélem, hogy pár éven belül néhány sikerélményről beszélhetünk. Igazából már jóval az Európai Unió nyomása előtt lépnünk kellett volna a fokozottabb környezetvédelem irányába – értékelte Sedlarević.
Đereg előadásával kapcsolatban elmondta, hogy leginkább azokkal a követelményekkel foglalkozik, amelyeket az EU Szerbia elé támaszt az ökológia terén.
– A prezentációm részletes betekintést ad a 27. tárgyalási fejezet tartalmába, valamint lehetőséget arra, hogy felmérjük Szerbia jelenlegi helyzetét a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést illetően. Véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a tárgyalások kapcsán a kormány legtöbb esetben csak dátumokról beszél, a kötelező lépések meghozataláról és implementációjáról azonban szinte nem esik szó. Ezeket általában késlelteti is az államvezetés, annak ellenére, hogy a polgárok egészségéről van szó. Ide olyan kérdések kapcsolódnak, mint az, hogy mikor fog tiszta vizet inni, illetve mikor szívhat tiszta, friss levegőt a lakosság– jegyezte meg a Cekor munkatársa.
Đereg arra is rámutatott, hogy összetett és drága folyamatokat foglalnak magukba az előírások, mivel becslések szerint Szerbiának 10,6 milliárd euróra lenne szüksége arra, hogy 2030-ig eleget tegyen az EU által megfogalmazott környezetvédelmi követelményeknek.
– Komoly problémákkal kell szembenéznünk az energia- és az ipari szektorban is, mivel ezek felelősek leginkább a környezetszennyezésért. Ide tartozik a klímaváltozás kérdése is, de Szerbiának ugyanúgy figyelni kell a hulladék újrahasznosítására, hiszen mi jelenleg a szemét 6 százalékát hasznosítjuk, viszont 2030-ig ennek az aránynak el kell érnie az 50 százalékot. Hogy ez sikerüljön, fel kell hívni a lakosság figyelmét a környezetvédelemre, és több ösztönző intézkedést is be kell vezetni az ipari szektorban. Hasonlóan nagy a probléma az álló- és a folyami vizek, valamint az ivóvíz szennyezése is. E téren is egy sor megelőző intézkedést kell bevezetnünk ahhoz, hogy összehangoljuk környezetvédelmi politikánkat az unió előírásaival – fejezte be Nataša Đereg.
Patyi Lajos, a zöld képviselőcsoport, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség frakciójának tagja is fontos problémaként értékelte a környezetszennyezést, amelynek visszaszorítása igen komoly és összetett feladat.
