A szerbiai kormány szerdán elfogadta az idei költségvetés, valamint a büdzsé kísérőtörvényeinek módosítási javaslatait. A költségvetési kiadásokat 1113 milliárd dinárról 1122 milliárd dinárra növelték, a bevételeket pedig 930 milliárd dinárról 897 milliárd dinárra csökkentették. Az államháztartási hiány 225 milliárd dinár. A Szerbiai Képviselőház feltehetőleg pénteken kezdi megvitatni a javaslatokat.
A kormányülést követően Dušan Vujović pénzügyminiszter bejelentette, hogy a nyugdíjak és a közalkalmazottak bérei november 1-jétől csökkennek. Ugyanettől a dátumtól kezdve hatályon kívül helyezik a szolidáris adó fizetésére vonatkozó rendeletet. A nyugdíjak és bérek csökkentése elkerülhetetlen, az állam így kíséreli meg csökkenteni a költségvetési kiadásokat, ismételte meg Vujović a korábban már több alkalommal is hangsúlyozott érvelést. A kormány a lehető legnagyobb mértékben igyekszik érvényesíteni a szolidaritás és a szociális igazságosság elvét, amelyek egyben alkotmányos irányelvek is, emelte ki Vujović, a továbbiakban pedig elégedetten nyugtázta, hogy a nyugdíjasok 61 százalékát nem érinti a megszorítás, hiszen nekik 25 ezer dinárnál kevesebb a nyugdíjuk. A nyugdíjakat részarányosan csökkentik, vagyis minél nagyobb a nyugdíj, annál nagyobb százalékponttal csökkentik. A pénzügyminiszter példaként a 40 ezer dináros nyugdíjakat említette, amelyeket 3 300 dinárral, azaz nagyjából 8 százalékkal csökkentenek majd. Azt, hogy a többi nyugdíjból mennyit faragnak le, nem részletezte.
A 25 ezer és 27 800 dinár közötti béreket 0 és 10 százalékpont közötti százalékkal csökkentik, a 27 800 dinár feletti béreket pedig lineárisan 10 százalékkal csökkentik, magyarázta Dušan Vujović pénzügyminiszter, majd arról beszélt, hogy hiába tiltakozik bárki is, a bércsökkentés mindenkire vonatkozik, mind az orvosokra, mind, mondjuk, az oktatásban dolgozókra vagy a bírákra. Ha bárkivel is kivételt tenne az állam, akkor a takarékoskodási intézkedéseknek semmi értelme nem lenne, szögezte le a pénzügyminiszter.
– Az a személyes véleményem, hogy tekintettel a fogyasztói kosárra, a bércsökkentés meglehetősen szerény, bár az is igaz, hogy minden bércsökkentés fájdalmas. A gazdasági válság kitörése óta a nyugdíjakat és béreket négy alkalommal növelték. Ebben az időszakban mindenhol máshol a világon csökkentették ezeket az állami kiadásokat. 2009 és 2012 közötti 169 milliárd dinárral növelték a nyugdíjmasszát, az államháztartási hiány pedig fokozatosan emelkedett ebben az időszakban. Az aktuális kormánynak örökölt nehézségekkel kell megküzdenie. Áldozatot kell hoznunk ahhoz, hogy később visszatérhessünk egy fenntartható útra. Ez az út az, amelyen Szerbia költségvetési hiánya nem haladja meg a bruttó hazai termék 2-2,5 százalékát – magyarázta Vujović.
Újságírói kérdésre válaszolva Vujović megerősítette, hogy Szerbia idén feltehetőleg euróalapú kötvényeken keresztül is eladósodik. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szintén minél előbb megállapodást kíván aláírni az államvezetőség, amelynek az a terve, hogy a GDP szerény növekedési rátáját alapul véve tárgyal majd az IMF-vel. A szerb kormány már körvonalazta a nemzetközi pénzügyi szervezetnek elképzeléseit, és már közös nevezőre is jutottak a hitelprogram alapjaival kapcsolatban. A pénzügyminiszter elmondása szerint az IMF elégedett a kormány megszorító intézkedéseivel.
|
Gratulálnak a bércsökkentéshez A költségvetési konszolidáció témájához kapcsolódóan Aleksandar Vučić kormányfő kifejtette, a megszorítások fájdalmasak, de elkerülhetetlenek, ha az állam életet kíván lehelni a gazdaságba. Megérti azokat, akik tiltakoznak, hiszen mindenki nehezen él, de ezeknek az embereknek azt is tudniuk kell, hogy ezek az intézkedések éppen azt szolgálják, hogy néhány éven belül jól éljenek, fogalmazott a miniszterelnök, aki továbbra is biztos benne, hogy 2016-ban Szerbia fogja produkálni a régióban a legnagyobb gazdasági növekedést. Vučić azt is elmondta, hogy a világ számos országából gratuláltak már neki a megszorító intézkedésekhez. |
Mindenképpen terv a termelés felélesztése. A kormány elvárja, hogy a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) termelésének mértéke ismét elérje az idei júniusit, hogy sikerüljön magánosítani a Smederevói Acélműveket, valamint a Petrohemiját és fokozni a mezőgazdasági termékek kivitelét, taglalta Vujović, aki hiszi, hogy ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor a GDP növekedése is érezhető lesz.
– A külföldi beruházók már most pozitívan értékelik a kormány reformintézkedéseit, és számításaink szerint a következő évben még inkább fokozódni fog érdeklődésük az országban való beruházás iránt. Ha sikeresek leszünk a költségvetési konszolidáció terén, ha jelentősen megnövekszik a közvetlen külföldi beruházások száma, ha fokozódik a kivitelre szánt termékek termelése, akkor úgy vélem, hogy jogosan számíthatunk gazdasági növekedésre. Az elkövetkezendőkben az is terv, hogy bizonyos területeken csökkentjük az állami támogatásokat. Így a 20 hektárnál nagyobb földterületen dolgozó gazdák feltehetőleg nem számíthatnak majd támogatásra, hiszen földjeiket nem örökölték, hanem gazdasági szerződések alapján vásárolták meg. A bérelt földterületet megművelőknek szintén nem kellene támogatást kapniuk. A mezőgazdaság területén a konyhakerti növények termesztésére és az állattenyésztésre kellene a jövőben helyezni a hangsúlyt. Bizonyos termékek, mint amilyen az alma, mogyoró és dió, kivitelét növelni kellene. A Szerbiai Vasutak támogatási rendszerét is felül fogjuk vizsgálni – részletezte Vujović.
A pénzügyminiszter végezetül bejelentette, hogy a közvállalatoktól nyereség címén az államháztartásba az idén 7,6 milliárd dinár folyik majd be, ez pedig 153 százalékkal több az eltervezettnél. A pénzügyminiszter szavai szerint még ez az összeg is meglehetősen szerény, a következő évben azonban ennek a tételnek a növekedésére is számítanak. Ehhez arra van szükség, hogy befejeződjön a közvállalatok átszervezése és a vállalatok káderállományát hatékonyabban használják fel.
