A Nemzetközi Valutaalap elszakadt a valóságtól? A Washingtonban a Világbankkal őszi közgyűlését a hétvégén tartó nemzetközi pénzintézet még mindig azzal bajlódik, hogy Kínának olyan súlyt biztosítson, amely tükrözi robbanásszerű gazdasági fejlődését – írta az AFP francia hírügynökség elemzője.
A valutaalap hét elején közzétett előrejelzéséből kitűnik, hogy Peking már feltehetően az idén megfosztja az Egyesült Államokat a világ első számú gazdasági hatalmának rangjától. Vásárlóerő-paritás alapján a kínai hazai össztermék (GDP) az év végére várhatóan eléri a 17 632 milliárd dollárt, ennek köszönhetően első ízben meghaladja az amerikait (17 416 milliárd dollár). A hagyományos, azaz folyó áron számított érték alapján ugyan az Egyesült Államok marad a világelső, de a kínai gazdaság felemelkedése nem vitatható, és folytatódik az ipari országok között példátlan mértékű (az idén várhatóan 7,4 százalék) bővülése.
A jelek szerint a Nemzetközi Valutaalap nehezen alkalmazkodik ehhez a valósághoz, ami azzal a kockázattal jár, hogy meggyengül a pénzintézet, amelyet az alapítása óta eltelt 70 évben kizárólag európai vezetők irányítottak.
Kína jelenleg a szavazati jogok 3,65 százalékával rendelkezik a valutaalap kormányzótanácsában, alig valamivel többel, mint az ötször kisebb gazdaságú Olaszország (3,19 százalék). A legnagyobb mértékű, 16,74 százalékos szavazati jog az Egyesült Államoké, amivel egyedüliként vétójoga van.
„Kína és India felemelkedése nem igazságtalanná vagy illegitimmé, hanem egész egyszerűen nevetségessé tette az IMF által megszabott szavazati jogokat” – jelentette ki Peter Doyle, az IMF egyik volt alkalmazottja, aki 2012-ben csapta rá az ajtót a nemzetközi pénzintézetre.
Augustin Cartens, a mexikói jegybank kormányzója rámutatott: az alulreprezentáltság Kínán kívül más országokat is érint, és fenyegeti a Nemzetközi Valutaalap hatékonyságát. „Ez fontos kérdés, mert az IMF politikai tanácsokat ad, és azokat csak akkor tartják be, ha egy legitim intézettől származnak” – mondta a mexikói bankár csütörtökön az őszi közgyűlés keretében tartott egyik kerekasztal-beszélgetés során.
A Nemzetközi Valutaalap 2010-ben fogadott el egy reformot, amellyel némileg újraegyensúlyozta a kormányzótanácsot, de életbe lépése már két éve várat magára, mivel az amerikai kongresszus nem ratifikálta a szükséges törvényt. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója csütörtökön úgy fogalmazott, hajlandó hastáncot is járni, hogy meggyőzze az amerikai képviselőket a reform jóváhagyásáról. Jelenleg azonban nem tud mást tenni, mint konstatálni a károkat. Mindazonáltal megjegyezte, hogy a valutaalap igyekszik belsőleg javítani a helyzeten.
„Azok, akik részvételi kvótájuk (a szavazati jogok mértékét meghatározó anyagi hozzájárulás) alapján alulreprezentáltak, nem feltétlenül alulreprezentáltak a vezetés és a személyzet körében” – mondta Lagarde, utalva arra, hogy egyik helyettese, Min Csu, kínai.
Paulo Nogueira Batista, Brazília és hat másik ország IMF-képviselője úgy látja, erős a változásokkal szembeni ellenállás a valutaalapon belül, különösen az európaiak esetében, akik az amerikai kongresszusi blokád mögé bújnak, hogy „elhalasszanak” minden változást. Személyes véleménye szerint a valutaalap azt kockáztatja, hogy egyre hiteltelenebbé és illegitimmé válik.
Függetlenül attól, hogy mi lesz a 2010-es reform sorsa, a valutaalapnak tovább kell mennie és nyitnia kell a fejlődő országok felé. A reform csak egy szerény előrelépés a kormányzótanács szerkezetének átalakításában, ami a gazdasági valóság hívebb tükrözését célozza – mondta Eswar Prasad közgazdász, egyetemi tanár, az IMF Kínáért felelős volt vezetője.
