Az orosz csapatok java része állítólagos befejezett hadgyakorlatuk után sem vonult vissza az ukrán határtól – jelentette ki Andrij Liszenko, az RNBO szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján. Múlt csütörtökön a NATO egyik magas rangú vezetője is úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztaltak jelentős csapatmozgást, amely megerősítené Putyin orosz elnöknek az ukrán határnál felvonultatott 17 600 katona kivonásával kapcsolatos bejelentését. Putyin állítólag október 11-én adott utasítást a délnyugat-oroszországi Rosztovi területre nyár óta felvonultatott orosz csapatok visszavonására.
Liszenko cáfolta a Human Rights Watch (HRW) azon vádját, miszerint az ukrán hadsereg kazettás bombákat vetett volna be a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban. Leszögezte hogy a fegyveres erők nem használnak nemzetközileg tiltott fegyvereket, így kazettás bombákat sem. A szóvivő ezt a szakadárok által terjesztett dezinformációnak nevezte.
A nemzetközi jogvédő szervezet kedden közölt információi szerint az ukrán hadsereg Donyeck megye több mint egy tucat településén vetett be kazettás bombákat a szakadárok ellen. A dokumentum szerzői hangsúlyozták, sok támadásnál nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szemben álló felek melyike vetett be kazettás bombákat, de több esetben az ukrán kormányerők felelősségére utalnak a rendelkezésre álló bizonyítékok. Elsősorban a szeparatisták erősségének számító Donyeck központjának október eleji támadásával kapcsolatban voltak egyértelműen arra utaló jelek, hogy a hadsereg állt az incidens mögött.
Liszenko tájékoztatott arról is, hogy a szeparatisták egyoldalúan leállították a fogolycserék folyamatát. Szavai szerint a fogolycserékkel foglalkozó kijevi központ ugyanakkor folytatja munkáját a szakadárok fogságába esettek felkutatására, és nem adja fel, hogy újra tárgyaljon szabadon engedésükről a szakadár csoportokkal. Az ukrán biztonsági szolgálat jelenleg mintegy 2500 eltűnt vagy fogságban lévő személyt tart nyilván.
