Edi Rama albán kormányfő a tervek szerint október 22-én Belgrádba utazik, erősítették meg az albán kormányból. Ezzel, úgy tűnik, pont kerül a találgatások végére, hogy a kedd esti Szerbia–Albánia-mérkőzésen történt incidens miatt Rama lemondja látogatását. Az Európai Unió vezető politikusai és diplomatái az elmúlt néhány napban több alkalommal is nyomatékosították, hogy az EU meglátása szerint a látogatásra sort kell keríteni, hiszen az uniós tagjelöltséggel Szerbia és Albánia is kötelezettséget vállaltak a régión belüli együttműködés fokozására.
Ezt megelőzően csütörtök este Tiranában az albán külügyminisztériumban démarch-ot, tiltakozó jegyzéket adtak át Miroljub Zarićnak, Szerbia albániai nagykövetének. Az albán külügyminisztérium a kedd esti mérkőzésen történtek miatt tiltakozik, meglehetősen erélyes hangnemben, nyilatkozta Zarić, aki azt is elmondta, hogy Szerbia tiranai diplomáciai külképviseletének épülete előtt nagyjából száz fiatal albániai tiltakozott békésen.
A szerb külügyminisztérium szerdán nyújtotta át Albánia belgrádi nagykövetének a mérkőzésen történtek miatt megfogalmazott démarch-ot. Emlékeztetőül, a Szerbia–Albánia 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság selejtező mérkőzését azért kellett megszakítani, mert a Partizan stadionjának játéktere felett egy drónra kötve egy Nagy-Albánia-zászló jelent meg.
Az albán külügyminisztérium honlapján megjelentetett sajtóközleményben az áll, hogy a szerb államvezetőség tagjai felháborító módon és ellenben a diplomáciában elfogadott alapvető mércékkel rágalmakat fogalmaztak meg az albán nemzettel, illetve Albániával szemben. Az albán külügyminisztérium érettségre szólította fel a szerb államvezetőséget, valamint azt kéri, hogy egyértelműen ítélje el a mérkőzésen, illetve az azt követően elkövetett albánellenes incidenseket. A közleményben példaként említik, hogy az albán válogatottat kísérő albániai újságírókat és üzletembereket feltartóztatták a belgrádi repülőtéren, később a stadionban egyesek felgyújtották Albánia zászlaját, valamint több mint fél órán át az albánok meggyilkolásáról skandáltak.
– A Balkán történelme és jelene bizonyítja, hogy Albánia soha nem volt destabilizációs tényező. Nem Albánia a felelős azért, hogy a szerb kormány magas rangú tisztségviselői esetleg lelki teherként, lelkiismeret-furdalásra okot adóként élik meg a múltat. NATO-tagként Albánia őszintén elkötelezte magát az együttműködés és a jószomszédi viszonyok építése mellett – áll a közleményben.
Miután a szerbek lakta négy észak-koszovói község vezetői csütörtökön a koszovói rendőrség védelmét kérték, pénteken Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója is megismételte, hogy a koszovói biztonsági erőknek kötelességük megvédeni a szerb lakosságot. Koszovóban a mérkőzést követően több településen is incidens történt, ismeretlen, a nyilatkozatok értelmében albán elkövetők megrongáltak néhány házat, egyházi létesítményt és szerb zászlót égettek. Elmúltak azok az idők, amikor egyesek büntetlenül üldöztethettek embereket Koszovóban, hangsúlyozta Đurić. A kormányiroda igazgatója szerint a pristinai politikai vezetők felelőtlenül cinikus hangnemben értékelték a mérkőzésen történteket, és ezzel nem járultak hozzá sem a kedélyek csillapításához, sem a jószomszédi viszonyok elmélyítéséhez. Egyedül a béke áll a Koszovóban élő emberek érdekében, legyenek akármilyen nemzetiségűek is, emelte ki Đurić, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egyesek szándékosan kísérelnek meg ismét feszültséget szítani a két nemzet között. Ezeknek a személyeknek vagy erőknek valamiért nem felel meg a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése, nyomatékosította Đurić.
